Elharapózni látszik a francia elnök és a sajtó harca. Lapunk is írt róla nemrég, hogy Emmanuel Macron az uniós állam- és kormányfők legutóbbi találkozóján a francia terrorfenyegetettség margóján kritizálta az európai lapokat, mondván: azok elferdítik az iszlamista szeparatizmus elleni törvénytervezetének tartalmát. Nem véletlen az sem, hogy az államfő a nizzai terrorcselekményt követően az Al-Dzsazíra pánarab, világszerte sugárzó hírcsatornának adta az első interjúját. Ebben úgy érvelt: a radikális iszlámmal szembeni fellépése épphogy segítség a franciaországi muszlimoknak.
Macron követező csatája a liberális Financial Timesszal (FT) következett, a londoni székhelyű lap a hét elején ugyanis egy, a brüsszeli tudósítójuk által írt véleménycikkben kritizálta erősen az Élysée-palota iszlámpolitikáját. A publicisztikában olyan gondolatok köszöntek vissza, mint hogy „a muszlimok jogainak a szekularizmus címszó alatt történő csorbítása inkább a törvénytisztelő polgárokat és nem az erőszakos bűnözőket veszi célba”.
Franciaországban egyetlen, fejkendőt viselő nő sem hajtott végre terrorcselekményt – írta a szerző azzal érvelve, hogy Macron összemossa az iszlamizmust az iszlám konzervativizmussal.
Az eredetileg kedden közölt cikket a közösségi oldalakon is sokan kritizálták az Európát sújtó iszlamista terrorhullám után, amelynek eredményeként
a nívós Financial Times végül eltávolította weboldaláról az írást. Még másnap pedig közölték Emmanuel Macronnak azt a levelét, amelyben a francia elnök keményen oda is szólt a lapnak, épp annak hasábjain.
„Ki gondolná, hogy a G7-országcsoport egyik vezetőjének a nyilvános nyilatkozatait épp ez a hírszolgáltató ferdíti el?” – kezdte cikkét az elnök, aki szerint a FT szerzője – aki maga is iszlámhívő – szándékosan adott a szájába olyan szavakat, amelyeket sosem használt. „Mindig iszlamista szeparatizmusról és nem iszlám szeparatizmusról beszéltem” – húzta alá Macron.
Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt öt évben több mint kétszázhatvan ember vesztette életét Franciaországban elkövetett terrorcselekményekben. „Minden jogunk megvan ahhoz, hogy kimondjuk: hagyják békén az országunkat!”
– áll a cikkben.
A Financial Times lap vezetése annyit fűzött hozzá Macron írásához, hogy kollégájuk előzménycikkét valóban amiatt távolították el, mert ténybeli tévedéseket tartalmazott.
A francia elnök népszerűsége erős növekedésnek indult a vitatott törvénytervezet és Samuel Paty történelemtanár brutális kivégzése óta. A Kantar nevű közvélemény-kutató október utolsó hetében végzett felmérése – szeptember végéhez képest – már tizenegy százalékkal mérte népszerűbbnek Macront. Utóbbi kimagasló ugrásnak mondható, ám – a mindenkori francia elnökök sajátos jellemzőjeként – a politikus elutasítottsága még így is nagy.
