A brit irodalomnak évtizedekig kedvelt figurája volt a gazdagokkal leszámoló útonálló alakja: a korabeli sajtó részletesen dokumentálta például Jack Sheppard és Dick Turpin szegényeket segítő cselekedeteit, hangsúlyozva ezek erőszakmentességét és jogosságát. A XVII. század végén és a XVIII. század elején azonban egy egészen új hőstípus jelent meg a nyomtatott lapokban: az áldozat, aki szembeszegül az őt fenyegető útonállóval és elfogja őt.

Hiába hangsúlyozták a James Hindhez hasonló zsiványok (aki állítólag segített II. Károlynak elmenekülni a worcesteri csata után), hogy elítélik az igazságtalan vérontást és csak a gazdagoktól hajlandók lopni – az egyre erőszakosabb támadások növekedése miatt szép lassan nem az útonállók, hanem a velük szembeszálló, átlagos polgárok váltak ünnepelt hősökké.
Igazságszolgáltatás és közösségi részvétel
A közösségi részvétel az angol igazságszolgáltatás egyik alappillérének számított, vagyis a bűnözök elfogása minden polgárnak kötelessége volt.
Ez nemcsak elvi kérdés, hanem gyakorlati szükségszerűség is volt, a rendfenntartó erők alacsony létszáma miatt.
Bár néhány útonállónak – például a már korábban is említett Sheppardnak vagy James MacLaine-nek – sikerült megőriznie úriemberi imázsát, a bűnügyi történetek egyre inkább az áldozatok nézőpontjával azonosultak, és az ellenállást kezdték el magasztalni.

Fotó: Historic London Tours
A folyamatot segítette, hogy a szigorú engedélyezési törvény, a Licensing Act 1695-ös megszűnése után egyre több olyan újság került forgalomba, amelyek előszeretettel közöltek szenzációhajhász – és az igazságot sokszor nélkülöző – történeteket. Az egyik ilyen folyóirat írt például egy 1697-es esetről, amikor egy hentes és a szolgálója üldözőbe vettek egy tolvajt. A rablót végül a kitartó szolga egy folyóban kapta el, negyven fontot bezsebelve tettével.

De olvasni lehet ezek között az esetek között borssal töltött pisztollyal ijesztgető polgárokról és engedelmességet színlelő, majd a támadót a lováról lerántó lelkészekről is. Sőt, egyszer egy paraszt képes volt részegnek tettetni magát, hogy aztán gyanú nélkül követhessen néhány támadót, és a megfelelő időben kézre keríthesse őket.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!