Hulusi Akar török védelmi miniszter sisakot nyomott a fejébe, bepattant egy kétüléses F–16-os hátsó fülkéjébe, nagy robajjal a levegőbe emelkedett, és két másik vadászgép kíséretében szelte az eget. A kötelék látványos repülése során jelképes módon áthúzott a çanakkalei mártírok emlékműve előtt is, amely az 1915-ös gallipoli csata hősei előtt tiszteleg, akik az I. világháborúban megvédték a Dardanellák-tengerszorost az ostromló brit és francia csapatok ellen.
A tárcavezető persze nem sétarepülőzni jár az F–16-osokkal. Hivatalosan a pilóták éves kiképzését nyitotta meg ünnepélyesen, ugyanakkor a világhálóra feltöltött bemutatója valójában üzenet is volt. Ugyan leszögezte, hogy Törökország nem a feszültséget kelti, csupán jogait és érdekeit védi, közben azért kicsit megverte a harci dobokat. Ráadásul erődemonstrációja éppen néhány nappal azután történt, hogy a török hadsereg egy nyilvánosságra hozott felvétellel büszkélkedett el azzal, hogy F–16-osaik Top Gun-szerű légi vadászatban fogták el a Krétáról Ciprus felé tartó görög F–16-osokat. Édes lehetett a bosszú, hiszen májusban még Athén vágott oda hasonló videóval: azon Mirage–2000-eseik hajtják el az alkalmatlankodó török vadászgépeket.
Hogy kinek üzent a védelmi miniszter? Törökország az utóbbi időben a Földközi-tenger keleti medencéjében szinte mindenkivel összeakasztotta a bajszát. A kiújult feszültség forrása az, hogy az elmúlt évtizedben jelentős gázkincseket tártak fel Egyiptom, Izrael és Ciprus térségében, ami alaposan átrajzolta a térség energiatérképét. A felfedezésre építve a három ország kapcsolatai látványosan javulni kezdtek, és hogy a gázból Európába is jusson, bevonták az üzletbe Görögországot is. Törökországnak viszont így egyetlen szelet sem jutott a tortából, sem a gázból, sem a tranzitból nem kapott.
Csakhogy ebbe nem hajlandó beletörődni. Az országok körüli vizek határait ugyanis a tengerjogban az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet jelöli ki, azonban nem mindig egyértelmű, hogy ezek hol húzódnak. Törökország magának követel bizonyos területeket, azért avatkoztak be Líbiában is, hogy a tripoli kormánnyal újraosztva a tengeri határokat legitimálják saját igényeiket. Különösen érzékeny Ciprus esete: az ország egy 1974-es puccsot követően két részre szakadt, miután a török lakosság védelmében a török hadsereg is beavatkozott, és elfoglalta a sziget 37 százalékát. Az uniós tag görög ciprióták ragaszkodnak hozzá, hogy a felségvizeiken talált természeti kincsek sorsáról kizárólag ők rendelkezhetnek. A török ciprióták szerint viszont a haszon egy része őket is megilleti.