Mit tudunk a Nagy-Britanniában terjedő új vírusvariánsról?

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a koronavírus új változata hetven százalékkal fertőzőbb lehet a korábbi variánsoknál, ezért vasárnap szigorúbb intézkedéseket jelentett be. Londonban és Délkelet-Angliában ismét a novemberi kijárási korlátozások az irányadók: mindenki maradjon otthon.

Különösen ígéretesek a kínai gyártóval folytatott tárgyalások. Fotó: Dado Ruvic

Közismert, hogy a vírusok állandóan változnak, felmerül a kérdés, miért kap mégis kiemelt figyelmet az egyelőre különösen Londonban és Délkelet-Angliában terjedő új vírustörzs?

Három tényező együttállása az, ami megkongatta a vészharangokat a virológusok és a kutatók körében:

az új variáns néhány hét alatt vette át a domináns szerepet az új fertőzésekért felelős többi koronavírus-változat között, az új variánsnak legalább 17 tulajdonsága változott, amelyek a vírus fontos részeit módosították, valamint az új verzió – úgy tűnik – könnyebben fertőzi meg az emberi sejteket.

E három képessége miatt elképzelhető, hogy a vírus új változata gyorsabban terjed, mint a korábbi típusai. Ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre ez mégsem állítható teljes bizonyossággal, ugyanis

egy új variáns azért is terjedhetett soha nem látott sebességgel, mert talán jókor volt jó helyen:

karácsony előtt a zsúfolt Londonban, ahol decemberben már nem voltak nagyon szigorú korlátozások érvényben.

– A vírus új változatát laboratóriumban is meg kell vizsgálni, de nyilván senki nem akar hetekig várni az eredményre, mielőtt a vírus terjedését megakadályozó intézkedéseket hozna – nyilatkozta a BBC-nek Nick Loman professzor, a Covid–19 genomikájával foglalkozó brit konzorcium egyik munkatársa, reagálva a módosult vírus hírére és az új korlátozó intézkedésekre.

Mikor jelent meg a vírus új verziója és pontosan milyen gyorsan terjed?

Nagy-Britanniában szeptemberben azonosították az első esetet, novemberben a fertőzések egy negyedében már a vírus új típusa volt a háttérben,

december közepén pedig a fertőzések kétharmadáért már az új variáns volt a felelős.

Az új és látszólag domináns változat miatt a matematikusok elemezték a különböző változatok eddigi terjedését, hogy az adatokat összehasonlítva megpróbálják megállapítani az új variáns fertőzési sebességét. Csakhogy egy matematikai számítás nem tudja meghatározni, hogy a vírus terjedésében mekkora részben felelősek az emberek, a viselkedésük, és mennyiben számítanak a vírus adottságai.

A Boris Johnson által említett mutatóval kapcsolatban, amely szerint az új variáns akár hetven százalékkal fertőzőbb lenne, mint korábbi változatai, Erik Volz, az Imperial College London kutatója a BBC-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy túl korai lenne még ezt megerősíteni. – Való igaz, hogy a vírus új típusa nagyon gyorsan terjed, gyorsabban, mint bármely korábbi változata, de nincs még tudományosan megerősített adatunk erre vonatkozóan. Sok kutató mondta már nekem azt is, hogy akár jóval több mint hetven százalékkal fertőzőbb az új változat, és sokan állították épp az ellenkezőjét, hogy jóval lassabban terjed – mondta.

Ugyanezt erősítette meg Jonathan Ball, a nottinghami egyetem professzora is.

– Nincs még elegendő bizonyítékunk arra, hogy határozott kijelentést tegyünk azzal kapcsolatban, hogy a vírus növelte-e fertőzési képességét vagy sem

– közölte.

Honnan ered az új variáns és hol jelent meg eddig?

Feltételezések szerint az új verzió vagy Nagy-Britanniában alakult ki egy beteg szervezetében, vagy egy olyan országból hurcolták be, ahol a koronavírus-mutációk folyamatos figyelése nem megfelelő. Az új variáns Észak-Írország kivételével az egész Egyesült Királyság területén megtalálható, de kiugró koncentrációban Londonból és Délkelet-Angliából jelentették.

A Nextstrain – a világ vírusmintáinak genetikai kódjait elemző szervezet – már

jelentett eseteket Dániából, Ausztráliából és Hollandiából is,

ahol a vizsgálat megerősítette: a Nagy-Britanniából érkezett új variánsról van szó. Hasonló vírusváltozatot fedeztek fel Dél-Afrikában is, de az a variáns nem áll összefüggésben az angliai törzzsel.

Nem ez az első eset, hogy a covid–19 új mutációt fejleszt

A vírus első változatát, amelyet Vuhanban azonosítottak, már alig lehet felfedezni a világ többi részén a fertőzésekért felelős variánsok között. Az év elején Európában a vírus D614G nevet viselő mutációja terjedt, majd a nyarat követően az A222V változata vette át a domináns szerepet, amelyet a Spanyolországban nyaralók vittek haza számos európai országba.

Mit tudunk az új variánsról?

A vírus új változata számos eltérést mutat az előző verziókhoz képest. Az eddigi feltételezések szerint egy olyan beteg szervezetében alakulhatott ki, akinek az immunrendszere nem volt elég erős a vírus leküzdéséhez, hanem gazdaszervezetként szolgálva a fertőzött személy a vírus mutációinak táptalaja lett. Egyelőre

nincs bizonyíték arra, hogy a vírus új változata halálosabb lenne, mint az előző verziói.

Ugyanakkor, ha valóban fertőzőbb variánsról van szó, akkor a még gyorsabb terjedés és a betegek számának ugrásszerű növekedése miatt még több halálesetre lehet számítani, valamint az egészségügyi ellátórendszer – kórházak, mentők, mintavételi helyek, laboratóriumok – további leterheltségére.

A rendelkezésre álló oltóanyagok hatásosak az új variáns ellen is?

Az új variánsban eddig 17 eltérést fedeztek fel az elődjeihez képest, ezek közül több módosulás érinti a vírus tüskéjét, amelyet a vírus arra használ, hogy az emberi sejtekhez utat törjön. A jelenleg rendelkezésre álló vakcinák arra tanítják az emberi immunrendszert, hogy a vírus több eleme ellen is fel tudja venni a harcot. Ezért, ha a vírus új variánsában a tüskék módosultak is, a jelenlegi vakcinák egy ideig akkor is hatásosak maradhatnak az új vírus ellen.

– De ha az új variáns tovább változik, akkor ellenállóvá válhat a jelenlegi oltóanyaggal szemben

– figyelmeztet Ravi Gupta, a Cambridge-i Egyetem professzora.

David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora megerősíti: a koronavírus előbb vagy utóbb kifejleszt majd egy olyan variánst, ami ellenáll a rendelkezésre álló oltóanyagnak. Ha ez megtörténik, akkor éppen olyan helyzetbe kerülünk majd, mint az influenza vírussal:

folyamatosan figyelni kell a vírus fejlődését és ehhez kell igazítani az oltóanyagokat is.

Szerencsére, a vakcinákat, amelyek rendelkezésre állnak, könnyen tudjuk módosítani.