Steiner Attila: Hazánk a zöld utat választotta

– Magyarország a jövőt, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági fejlődés útját választotta – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akit az EU-s környezetvédelmi miniszterek e havi találkozójának a margóján kérdeztünk. – A koronavírus-válság utáni helyreállításra fordítandó uniós források felhasználását úgy terveztük meg, hogy a körforgásos gazdaságra történő átállást segítsük – fogalmazott Steiner Attila azzal kapcsolatosan, hogy közeleg a nemzeti helyreállítási és ellenálló-képességi tervek benyújtásának a határideje. Az államtitkár szerint a hazai terv energetikai komponenséről már sikerült is nagy vonalakban megállapodni Brüsszellel.

2021. 03. 29. 5:55
null
Steiner Attila: Nem akarjuk, hogy az energia ára a három-négyszeresére növekedjen Fotó: Szeidl Mariann
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Egyes elemzők szerint „szuperév” előtt áll az uniós klímapolitika, az Európai Bizottság nemrég meghirdette a klímaadaptációs stratégiát, a klímatörvényről szóló tárgyalások pedig lassan a finisükbe érkeznek. Mekkora a valószínűsége annak, hogy április 22-e, a Joe Biden amerikai elnök által összehívott klímacsúcs előtt megállapodást sikerül elérni a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az EP között?

– Az európai klímatörvény folyamatban lévő tárgyalása során Magyarország támogatta az Európai Tanács általános megközelítését, amely többek között 2030-ig nettó 55 százalékos kibocsátás-csökkentési célt tartalmazott. Jelenleg folynak az egyeztetések az uniós intézmények között, de a felek álláspontja egyelőre igen messze áll egymástól, nem csak a klímacél tekintetében.

A környezetvédelmi miniszterek március 18-i egyeztetésén valóban elhangzott, hogy az EU globális klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepét erősítené, ha a tagállamok meg tudnának állapodni a Joe Biden amerikai elnök által április 22-re – a Föld napjára – összehívott magas szintű klímacsúcs előtt. Jelenleg azonban nem tartjuk valószínűnek, hogy addig sikerül lezárni a tárgyalásokat. Magyarország mindenesetre konstruktívan áll a vitához.

– Melyek a legfontosabb magyar szempontok, amelyeknek sikerülhet érvényt szerezni a klímatörvény tárgyalásai során? A nyáron bemutatandó, „Fit for 55” jogszabálycsomaggal kapcsolatosan mik a hazai elvárások?

– Az európai klímatörvény eddigi tárgyalásai során hangsúlyos magyar eredménynek tartjuk, hogy kikerült a szövegből, hogy az Európai Bizottság saját hatáskörben döntsön a 2030 és 2050 közötti uniós kibocsátásteljesítési ütemről. Fontos ugyanis, hogy az állam- és kormányfők adjanak iránymutatást, amikor a 2040-es köztes célt tűzzük ki. A készülő, júniusra várható „Fit for 55” jogszabályjavaslati csomag tekintetében, amely az új cél elérésének módját rögzíti az uniós klíma- és energiapolitikában, a magyar álláspont december óta nem változott.

Az egyik legfontosabb pont, hogy megőrizzük az EU hitelességét a nemzetközi színtéren, valamint igazságos és kiegyensúlyozott módon érjük el az uniós klímacélokat.

Igazságosan, vagyis támogatva az alacsonyabb jövedelmű tagállamok erőfeszítéseit a kitűzött célok elérésében, segítve őket az általuk viselt, magasabb anyagi terhek finanszírozásában. Illetve kiegyensúlyozott módon, vagyis nagyobb konvergenciát kell elérni a teljesítések között. Ugyanis míg egyes tagállamok – például Magyarország – már eddig is jelentős szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést értek el az 1990-es bázisévhez képest, addig más tagállamok – például Ausztria vagy Spanyolország – nemhogy nem csökkentették, de még növelték is a bázisévhez képesti kibocsátásukat.

Figyelembe kell vegyük azt is, hogy nem mindenki ugyanarról a szintről indul.

Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy ne csak uniós, de tagállami szinten is elérje a klímasemlegességet 2050-re. E cél teljesítése érdekében megalkottuk a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely konkrét cselekvéseket határoz meg annak érdekében, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen, 2050-re pedig klímasemleges országgá váljon. Ilyen konkrét intézkedés például az ország erdővel borított területének 27 százalékra növelése, naperőműveink kapacitásának meghatszorozása, valamint az elektromobilitás mind szélesebb körben történő elterjesztése.

Az elmúlt egy évben meg is kezdtük ezeknek a végrehajtását, és azt mondhatom, hogy már eddig is jelentős eredményeket értünk el.

A 2050-es klímasemlegességet nemcsak az akciótervben, de az Európai Unióban elsőként jogi kötőerővel bíró nemzeti klímatörvényünkben is rögzítettük. Ezenkívül kidolgoztuk a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát is, amely felvázolja a 2050-es klímasemlegesség elérésének lehetséges útvonalait, illetve megerősíti, hogy a kormány a konkrét cselekvést tartja fontosnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezzel Magyarország a jövőt, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági fejlődés útját választotta.

– Említette az energiaszuverenitás ügyét: Magyarország nemrég több uniós tagállammal, például Franciaországgal közösen az atomenergia alkalmazása mellett érvelt az Európai Bizottságnak.

– A magyar álláspont szerint a technológiasemlegesség elvét, valamint a tagállamok saját energiamixük meghatározásához való jogát tiszteletben kell tartani, beleértve a nukleáris energiát. Szeretném leszögezni, hogy az atomenergia alkalmazása nélkül nem lehetséges harminc éven belül a klímasemlegességet elérni. Ezt az Európai Unió állam- és kormányfői is elismerték a 2019. decemberi következtetéseikben. Ezért a kormányzat célja is az, hogy a Paks II projekt révén fenntartsuk a jelenlegi nukleáris erőművi kapacitásunkat.

Középtávon az ellátásbiztonság szempontjából a földgáznak is jelentős szerepe lesz, ezért fontos, hogy a közösségi források földgázprojektekre való felhasználását ne korlátozzák.

Illetve úgy véljük, hogy a módosuló energiahatékonysági és megújulóenergia-céloknak uniós szintűeknek kell maradniuk a tagállamok önkéntes hozzájárulásán alapulva, a jelenlegi irányítási rendszert megőrizve.

– Közeleg a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervek benyújtásának határideje, ezek keretének 37 százalékát kell majd zöldcélokkal összhangban elkölteni. Mennyire előrehaladott a konzultáció az Európai Bizottsággal? Az uniós környezetvédelmi prioritásokkal összhangban melyek lesznek a hazai terv fontos részei?

– A magyar nemzeti helyreállítási terv négy nagy zöld fejlesztési irányt fed le: energetika, körforgásos gazdaság, kötöttpályás-közlekedés fejlesztése és épületenergetikai korszerűsítések. Örömömre szolgál, hogy az energetikai komponensről sikerült először nagy vonalakban megállapodni, még maradtak nyitva technikai kérdések, de az energetikai fejlesztések irányát az Európai Bizottság is támogatja. Fő célkitűzésünk kettős: egyrészről a megújuló energiaforrások szélesebb körű kihasználásával az energetikai szektor szén-dioxid-kibocsátásainak jelentős csökkentése, egyúttal a nemzeti energiaszuverenitásunk fokozása.

Támogatások lesznek elérhetők mind a lakosság által használt napelem-kapacitás növelésére, ezzel együtt a lakossági fűtés elektromos alapokra helyezésére, mind pedig napelemparkok létesítésére.

Másrészről a megújuló energiaforrások örvendetes növekedése ráirányítja figyelmünket arra, hogy ezt a többletenergiát a villamosenergia-hálózatnak képesnek kell lennie befogadni és elszállítani a felhasználókhoz. Így a termelési kapacitás növekedésével párhuzamosan fejleszteni fogjuk a villamosenergia-hálózat kapacitásait, továbbá rugalmasságát és digitális eszközökkel történő szabályozhatóságát. Célunk az ellátásbiztonság növelése.

Ami a körforgásos gazdaságra való áttérést illeti, ahogy azt már korábban hangsúlyoztam, a kormány elkötelezett az EU által megfogalmazott célkitűzések iránt, és a soron következő programozási ciklusban a zöld átálláshoz kapcsolódóan olyan fejlesztési irányokat jelöl ki, amelyek összhangban vannak a körforgásos gazdaság alapelveivel. A körforgásos gazdaságra történő átállás a magyar gazdaság és társadalom előtt álló nagy feladat. Ennek egyik eszköze, hogy a koronavírus-válság utáni helyreállításra fordítandó uniós források felhasználását úgy terveztük meg, hogy a körforgásos gazdaságra történő átállást segítsük olyan szektorok kiemelt támogatásával, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az erőforrásaink hatékonyabb felhasználásához, a keletkező hulladék csökkenéséhez és az ország tisztábbá tételéhez. A keretösszegből mind a hulladékgazdálkodás, mind a szennyvízkezelés területén szeretnénk beruházásokat végrehajtani. Az Európai Bizottsággal már több egyeztetés is történt; a végső terveket hamarosan be is nyújtjuk.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.