Szijjártó Péter: Európa gazdasági növekedési motorjává vált Közép-Európa

Közép-Európa jelentősége az elmúlt években folyamatosan nőtt, Európa gazdasági növekedési motorjává vált – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tokióban.

Tokió, 2019. december 5. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a japán-magyar gazdasági kapcsolatok 150 éve címmel rendezett befektetési szemináriumon Tokióban 2019. december 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a Japán Külkereskedelmi Szervezet (Jetro) kelet-közép-európai szemináriumán felszólalva hangsúlyozta: a közép-európai régió nagy változásokon ment át az elmúlt évek során, hiszen míg korábban a térség országai az utolsók között voltak Európában, most számos gazdasági mutató alapján az élen járnak.

Kitért arra: van egy sikeres és szoros szövetség Közép-Európában, a visegrádi csoport (V4). A V4 tagjainak gazdasági növekedése több mint duplája az európai átlagnak, de ez a csoport nemcsak gazdasági szempontból erős, hanem politikai tekintetben is – közölte.

Kifejtette: a napokban lépett hivatalba az új Európai Bizottság, és mind a négy visegrádi ország fontos pozíciót tölt be a testületben. Két biztos, a cseh és a szlovák alelnöke a bizottságnak, a lengyel biztos felügyeli a mezőgazdaságot, a magyar pedig a bővítéssel foglalkozik – sorolta.

Szijjártó Péter elmondta: a V4 tagjai együttesen 64 milliós piacot tesznek ki, és ha a csoport egy ország volna, a második legnagyobb lenne az EU-ban. Itt a munkanélküliségi ráta sokkal alacsonyabb, mint az uniós átlag, ahogyan az államadósság is jóval kisebb – tette hozzá.

Úgy vélte, Közép-Európa sikerének titka, hogy itt racionális, a józan észre alapozott politikákat folytatnak az országok. Ez a gazdaságban azt jelenti, hogy Közép-Európában vannak a legalacsonyabb adók az EU-ban – jegyezte meg.

A külügyminiszter szerint a siker egy másik oka, hogy a közép-európai országok hatékonyan tartják fenn a pénzügyi és költségvetési fegyelmet. Bebizonyították, hogy meg lehet szabadulni attól a régi dogmától, miszerint választani kell a gazdasági növekedés és a pénzügyi fegyelem fenntartása között, és megmutatták, hogy a két cél párhuzamosan is elérhető – mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy a magyar kormány látja a munkaerővel kapcsolatos aggodalmakat, ezért megreformálta a szakképzési és a felsőoktatási rendszert.

Szijjártó Péter elmondta: az európai gazdaság jövőbeli sikere szempontjából érdemes figyelembe venni, hogy míg sok szakértő a német-francia együttműködés jelentőségéről beszél, a V4 tagjai és Németország közötti kereskedelmi forgalom 70 százalékkal nagyobb, mint a német-francia, vagyis a V4 és Németország együttműködésének óriási hatása van az EU versenyképességére.

Kifejtette: vita folyik az EU jövőjéről, és ez alapvetően arról szól, hogy erős Brüsszelre és gyenge tagállamokra vagy erős tagállamokra van-e szükség. Közép-Európa álláspontja szerint erős EU csak erős tagállamokra épülhet – jelentette ki.

Megjegyezte: Közép-Európa elutasítja a nyugat-európai erőfeszítéseket az adóharmonizálásra, mert ez az adók emelését jelentené a térségben, márpedig mi ragaszkodunk az alacsony adókhoz, hiszen azok meghatározók a versenyképességünk szempontjából.

Szijjártó Péter a biztonságpolitikával kapcsolatban közölte: a közép-európai országok határozott bevándorlásellenes politikát képviselnek, megvédik a határokat és ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy csak ők dönthetik el, ki jöhet be a területükre és kikkel akarnak együtt élni.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon Japán az elsőszámú ázsiai befektető, 170 japán cég 35 ezer magyart foglalkoztat, és hat japán céggel kötött stratégiai megállapodást a kormány.