A Rátonyi Róbertről elnevezett első fesztivál tavaly olyan jól sikerült, hogy természetesnek tűnt, idén is találkoznak a műfaj jeles képviselői, s aligha kétséges, hogy „jövőre veled ugyanitt!”. A Budapesti – akkor még Fővárosi – Operettszínház koronázatlan királyának neve azzal csábította Veszprémbe ezt a nívós fesztivált, hogy a művész, életének utolsó szakaszában, négy előadást is rendezett a városban, s már tervezte az újabbat, de váratlanul, mindössze 68 évesen, 1992-ben elhunyt. A város azonban annyira megszerette, hogy – ha negyedszázaddal később is –, tisztelegve a legendás táncos komikus előtt, elhatározta, ezzel a rendezvénnyel emléket állítanak neki.
– Az operett műfaja közel áll az emberek szívéhez, ez ihlette a fesztivál megszületését a múlt évben, amelynek célja a szórakoztatáson kívül, hogy megőrizze és mentse a műfaj hagyományos értékeit. Folyamatosan figyeljük, mit gondol, mit érez a közönség, és a program összeállításakor ehhez igazodunk – hangsúlyozta Oberfrank Pál, a Petőfi Színház és a fesztivál igazgatója.
– Bízom benne, hogy a négynapos eseménysorozat idén is tartalmas kikapcsolódást nyújtott a családosan érkezők számára is, és sokan ismerkedtek meg közelebbről a hungarikumnak számító műfajjal – mondta Keller János művészeti vezető. Valóban, volt gyereksziget is sok zenével és programmal, meseoperett is, de minden korosztály megtalálhatta a kedvére valót.
A nyitónap első fellépője Oszvald Marika volt, és az ő műsorszáma zárta a fesztivált, amelyen természetesen több neves kollégája is fellépett a Budapesti Operettszínházból. A Kossuth-díjas szubrett röviden megemlékezett egykori kollégájáról, a rendezvény névadójáról: – Rátonyi Róbert olyan személy volt, akit szívesen követnénk az életünkben, és úgy érezhetjük, mi is eljuthatunk olyan magasságokba, mint ő, akit nem az motivált, hogy csodálják, hanem elsősorban az emberek szeretete, amely repítette.

Fotó: Teknős Miklós
A szintén neves szubrettek, Galambos Erzsi és Felföldi Anikó – túl a nyolcvanon is – megtisztelték a fesztivált egy hangulatos beszélgetés erejéig Nemlaha György rendező vezetésével, és a következőket mondták Rátonyi Róbertről: pontos és precíz ember volt, aki mindent kitalált előre népszerű tévéműsoraiban (Legyen a vendégem, Ez is operett, az is operett), de színházi előadásaiban is, amelyek mind spontánnak tűntek. Ebben hasonlított a nagy elődhöz és pályatárshoz, Latabár Kálmánhoz.