Jövőre még több pénz jut a kultúrára

Kásler Miklós szerint a kulturális kiadásoknak nemzetgazdasági haszna is van, hisz kimutathatóan hozzájárul a magyar GDP és a hazai össztermék értékeihez.

– 2010-hez képest két és félszer többet költ a kormány kultúrára, idén 453 milliárd forintot szánt a területre. A jövőben ez az összeg emelkedni fog, és elérheti az 578 milliárd forintot, ami kilencszázalékos növekedésnek számít. Az Euro­stat adatai szerint is GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kulturális beruházásokra, ebben az Euró­pai Unió éllovasa – fejtette ki Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter az Országgyűlés kulturális bizottságának tegnapi meghallgatásán.

A miniszter szerint a kulturális kiadásoknak nemzetgazdasági haszna is van, hisz kimutathatóan hozzájárul a magyar GDP és a hazai össztermék értékeihez, 2019 második felében ez 3,8 százalékos bővülést jelentett. Kásler Miklós beszámolt a közelmúlt eredményeiről és a folyamatban levő kulturális beruházásokról is. Beszédében szót ejtett arról, hogy hazai forrásból újították fel és adták át nemrég a kaposvári Csiky Gergely Színházat, szintén hazai forrásból fejezik be 2022-re a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Színház felújítását, 2023-ra pedig a győri és a zalaegerszegi színházak is megújulnak, valamint most éppen előkészítik a kecskeméti Katona József Színház renoválását. A Nyugati pályaudvar és a Ferdinánd híd közötti barna övezetben felépítendő Cirkuszművészeti Központtal pedig új zöld­övezetet is kap a főváros.

Kásler Miklós beszámolt a közelmúlt eredményeiről
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A miniszter beszámolt arról is, hogy idén két új állami díjat alapítottak, a Herczeg Ferenc- és a Sára Sándor-díjat. Előbbivel a történelmi regényírók munkásságát ismerik el, utóbbit a negyven év alatti, kiemelkedő teljesítményű filmesek kaphatják. A miniszter nagy eredménynek tartja, hogy idén létrejött a Magyarságkutató Intézet, amely a legmagasabb tudományos színvonalon, multidiszciplinárisan – archeogenetikai, nyelvészeti, régészeti, történeti szempontból – vizsgálja a magyarság eredetét és őstörténetét. A magyar állam a második világháború idején a Szovjetunióba elhurcolt 680 ezer magyar állampolgár nyilvántartó kartonját vásárolta meg nemrég. A miniszter azt mondta, hogy a jövőben folytatódhatnak az ilyen programok, mivel az oroszok felkínáltak olyan levélcsomagokat, amelyeket az elesett magyar katonák írtak, de már nem tudták hazaküldeni azokat.