időjárás 20°C Amália 2022. október 7.
logo

Korrajz evezőlapáttal és gitárral

Szilléry Éva
2020.01.14. 14:33
Korrajz evezőlapáttal és gitárral

Eredetileg a Wichmann kocsma bezárásáról, a kultikussá vált vendéglátóhely történetéről tervezett filmet készíteni Kövessy Róbert dokumentumfilmes, a Pol Pot megye punkjai, a Pesti lányok és a Punktérítő című film rendezője, de az élet nem várt, szomorú fordulata miatt végül úgy határozott, hogy a Magyar lapát című szubkulturális korrajz egyben Wichmann Tamás többszörös világbajnok kajak-kenus portréfilmjévé alakul. A rendszerváltás időszakának ikonikus Kazin­czy utcai kocsmája egyesítette a művészek és sportolók világát, sőt párt is alakult a falai között, hajnalban pedig, amikor az első napsugarak beszűrődtek abla­kain, a törzsvendégek azt mondták: „wichmallik”.

– Rendszeres vendége volt a történelmi zsidó negyed kocsmájának, a Wichmannak?

– A közeli Madách gimnáziumba jártam, ahol a KISZ-esek nem akartak bevenni a lapjukba, így a nyolcvanas évek második felében szamizdatokat terjesztettünk barátaimmal a környéken. Wichmann Ákos, Wichmann Tamás egyik fia készített grafikákat a kiadványba, vele kezdtem lejárni a kocsmába, ezért megvannak a magam emlékei a helyről, a nyolcvanas évek közepétől. A Wichmann központi elhelyezkedésének lényeges szerepe volt abban, hogy komoly éjszakai gyűjtőhellyé vált, hiszen közel volt a Zeneakadémia, a képzőművészeti és a többi egyetem, ám a hely szellemét mégis nagyban a tulajdonos, Wichmann Tamás egyénisége határozta meg. Tamásnak akkor már legendája volt, vonzotta az embereket. Ez volt az egyetlen kocsma, ahova ha hajnalban betértél, még lehetett rántott húsos szendvicset kapni, és az egyszerű kínálatát mindvégig megtartotta. Mára elmondhatjuk, hogy a Wichmann a későbbi romkocsmanegyed előfutára volt.

– A bezárás híre miatt kezdett el forgatni?

– Kicsit előbb megtudtam, hogy be fog zárni a kocsma, akkor hívtam fel a producert, és a sürgősség miatt az Escher Károly-pályázaton egy hét alatt határoztak a támogatásról.

– A kamerával feljutottak az emeletre, Wichmann egykori lakásába is, ami egyszerre volt otthon és kulturális műhely.

– Csörögi István legendás szinkronszínész annak idején az emeleti lakásban hozta létre szinkronstúdióját, még amatőr módon. A másolt VHS-filmek időszaka volt ez: Wichmann lakásában mondta alá a szöveget Sylvester Sta­lone és Schwarzenegger szerepeire és az aktuális nyugati filmekre. Wichmann Tamás többszobás lakásában gyakorlatilag folyamatos műhelymunka zajlott. Schuster Lóránt az Ifjúsági Rendezőirodát működtette ott, de ott találkozott a Molnár Tamás vezette ellenzéki Inconnu Csoport is, melynek tagjai máig aktívak. A hely szelleméről fontos megemlíteni – ez sajnos az 50 perces filmbe már nem fért be –, hogy valaha az 1800-as években kártyafestő műhely volt. Ott nyomtatták először a magyar kártyát, ami akkoriban a Habsburgok elleni forradalmi tett volt. Szóval ez a szellem élt tovább az épületben.

A rendező a kultkocsma története mellett Wichmann Tamás kajak-kenus portréját is megrajzolta
Fotó: Teknős Miklós

– A Pató Pál Párt, az első kamupárt is itt született meg?

– Igen, ők is megszólalnak a filmben, a logójuk is előkerül. Őket utánozta később több tekintetben a kutyapárt.

– Miért változott a koncepció, vagyis hogy a Magyar lapát a sportkarriert is bemutató portréfilm lesz?

– Megtudtam, hogy Tamás nagyon beteg, és azonnal beadtuk a filmet az Ember Judit-pályázatra is, hogy egyben egy portréfilm is szülessen, életrajzi elemekkel. Jobb lett így, mintha csak a kocsmaélet körül forgott volna. Örültem, hogy az élete momentumait, a sportsikereit beleszőhetem ebbe a filmbe, nagyon jó volt dolgozni vele. Ő igazi színész, azt is mondhatom, egy bohóc, akit nemcsak evezőlapáttal, de gitárral a kézben is láthatunk. Nem véletlenül hívta Bujtor István vagy Tarr Béla a filmjeibe, mert tényleg egy színész veszett el benne. Minden szituációban önmagát tudja adni.

– Milyen utat szán a filmnek?

– Február 2-án lesz látható a Duna Televízió műsorán. Szeretném, ha moziforgalmazásba kerülne a film, legalább Budapesten.

– Nagyon erős életérzést sugall a Magyar lapát, valami olyat, amibe a ma embere szeret visszarévedni. Miben ragadná meg ezt a hangulatot?

– A lázadásszellemben és abban, hogy önmagunk maradjunk. Magyarországon mindenki a saját karrierjét vagy szobrát építi, Wichmann Tamás viszont letette az asztalra azt, amit létrehozott, és az megállta a helyét mindenütt. Autentikus, szabad szellemű, befogadó alkat volt, ilyen volt a kocsma is. Nem volt cégtáblája a helynek, semmi nem volt kiírva a házra, terjedt szájról szájra a híre, mint az illegális punklegendák, ami nekem nagyon fontos szubkultúra. Most már kimondhatjuk, hogy ez a hely a rendszerváltás kis szelete volt. Schuster Lóránt a filmben így fogalmaz: mindenki más volt vagy másnak akart látszani. Ők megmaradtak valódinak.

– Az underground zenei élet és a kommunizmus hagyatéka több filmjének visszatérő témája. Mire készül most?

– Nemrég mutatták be a Punktérítő című filmem, és készülök a punkrelikviák, -kisfilmek és -fotók kiállítására a Godot Galériában, a ma élő huszonöt-harminc őspunkkal. Emellett szeretnék a Kárpát-medencei tíz nyelvjárási területről is dokumentumfilmet készíteni. Az ELTE nyelvészeti tanszéke közreműködő támogatását adta, és a Duna Televíziótól televíziós sugárzási szándéknyilatkozatot is kaptam – megpályázom újra, hiszen a nyelvjárás az egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a nemzeti hagyományainkhoz szorosan kapcsolódva.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.