Görömbei gyönyörűen láttatja a regényíró Németh László két jellegzetes nőalakja, a Gyász Kurátor Zsófija és az Iszony Kárász Nellije kapcsán az orosz realizmushoz mérhető lélekábrázolás („az Iszony a magyar Anna Karenina”), és az archetipikus, istennői vonásokat is rejtő karakterek hellén hatásának ölelkezését. A lélektani regény új változatának megteremtéséről mint lélekrajz, társadalomrajz és mítosz egységéről beszél.
Hasonlóan izgalmasan szól a drámaíró Németh Lászlóról is, például az irodalomban ritkán, kétféleképpen végződő Galilei kapcsán: „Az első változatban Galilei fölháborodik azon, amit vele tettek, s azt inkvizítorai gyalázatának tartja. A másodikban összeomlik visszavonása miatt, úgy érzi, az üdvösséget dobta oda. Németh Lászlóra egész Galilei-pört hozott ez a dráma. Rengeteget vitatták és vitatják mindmáig […]. Németh László azonban úgy írta meg mindkét változatot, hogy abban a másiknak az igazsága is benne van.”
Szó esik természetesen Németh László társadalmi programjáról: „A magyarság számára egyaránt veszélyesnek és elfogadhatatlannak tartotta a szocializmust és a kapitalizmust, s eme idegen minták helyett a szellemi-erkölcsi-gazdasági minőségre alapozott harmadik utat ajánlotta”, valamint hittel és vallással való viszonyáról is: „Műveinek embergalériáját is jórészt keresztény terminológiával tipologizálta, midőn elkülönítette a szentet, a hőst és a szörnyeteget, s ezt a három alakot egyben három rangfoknak (paradicsom, purgatórium és pokol) minősítette.”
Németh László újrafelfedezéséhez nélkülözhetetlen olvasmány ez, gondos és szép nyelvezetű, mégis közérthetően szól mindnyájunkhoz.
Görömbei András: A minőség jegyében – Írások Németh Lászlóról. Nap Kiadó, 2020, Budapest.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!