időjárás 1°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo

Ötszáz év kétszáz dalban

Ditzendy Attila
2020.04.27. 07:04
Ötszáz év kétszáz dalban

Anyanyelv-ének. Ezt a címet adta a daltulajdonos hét hónapos turnéjának – mely a járvány miatt csonkán maradt –, amelyen a könyvnyomtatás óta eltelt ötszáz esztendő kétszáz megzenésített versével utazta be Magyarországot. Természetesen nem énekelte el mindenütt az összes szerzeményt, a helyhez igazítva, húsz-huszonötös csoportokba szerkesztette s a történelmünkről mesélő prózájával együtt adta elő két és fél órás műsorát.

– Ahány helyen megfordultam, annyiféle reakcióban volt részem a más és más közönség miatt – árulta el Dinnyés József, s hozzáfűzte: minden kistelepülésen nagy örömmel fogadták, amiért hozzájuk ment, így az ott élőknek nem kellett beutazniuk a közeli nagyvárosba.

Azért akadt néhány nagyváros a turnéban, például a daltulajdonos szülővárosa, Szeged.

– Megosztott város balos vezetéssel és erős ellenzéki magatartással, amely azonban nem tudja hallatni a hangját – állapította meg a zenész.

Békéscsabán összetartó tót közösséggel találkozott.

– Háromszáz évvel ezelőtt települtek le, és mondhatni, ők a legmagyarabb magyarok a városban.

A daltulajdonos elmesélte, hogy a Beneš-dekrétumoknak megfelelően össze akarták csomagolni őket, azonban nem voltak hajlandók szülőföldjükre távozni, mint mondták: Mi nem kitelepített szlovákok vagyunk, mi a Magyar Királyság egyik végéből a másikba költöztünk, a török dúlás után kiürült területre.

A negyvenkilenc állomásos, havi hétalkalmas turnéhoz a Hangfoglaló programon nyertes pályázata biztosított anyagi bázist. Dinnyés József nem pénzt, hanem rendkívül sok élményt gyűjtött össze, s elmondta: a pályázati kiírásnak megfelelően, az élő irodalmat, aktív alkotókat keresett.

– Kaptam vagy száz verset, amelyek közül harmincat lemezre vettem – büszkélkedett a muzsikus, aki rögvest részleteket is felolvasott.

„Elfeledett szegény sorsok, / omladozó kastélytornyok, / országunknak kicsiny szegletében, / Somogyország talpig feketében.”

– Ezt egy szerszámlakatos írta, aki most éppen éjjeliőr – magyarázta. – Ő ezt látja maga körül, ami nagyon szomorú.

És máris újabb versrészletet idézett, ugyanattól az alkotótól: „Itt születtem, itt élek, / magyar vagyok, s itt remélek. / Máshol csak idegen, egy hontalan atyafi, / eltévedt vándor lennék csak valaki. / Ha kell, itt vesszen minden rongyom, ingem, gatyám, / én nem megyek el, hiszen ez a hazám. / Itt küzdök egy családért, / itt élek egy hazáért, / itt várom a feltámadást.”

– Milyen frappáns! Persze hogy eléneklem.

A vírusjárvány alatt a Facebookon ad naponta félórás hangversenyt
Fotó: Bach Máté

A turné során Dinnyés József számtalan polgármesterrel találkozott, akik – miként fogalmazott – rajta nőttek fel, ezért aztán hosszan-hosszan meséltek gondjaikról, miközben mindegyikük messzemenő támogatásáról biztosította.

– Velem volt a múltam is.

Megesett, hívták, hogy menjen már délelőtt, mert az idősotthon lakóit nem tudják kivinni, azonban nem szeretnének lemaradni a műsorról. Mit volt mit tenni, az énekes-gitáros beiktatott egy rendkívüli fellépést.

Kabán a Gyurcsány-kormány alatt külföldi kézre került a cukorgyár, az új tulajdonos pedig a cukorkvóta visszaadásával milliárdokhoz jutott, míg a dolgozók a gyárbezárással elvesztették megélhetésüket.

– Rájöttem, hogy Kabán nem munkanélküliek, hanem munkahelynélküliek élnek – fogalmazott Dinnyés József. – Bele is fogtam egy dalsorozatba, ami a munkahelynélküliekről mesél.

Mert erre is futja az idejéből, miközben a vírusjárvány alatt a Facebookon ad naponta félórás hangversenyt, minden alkalommal más és más műsort. Igaz, akad miből válogatnia.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.