„Ó, emberek,/ nem alhatok!/ Fájdalmam a/ fájdalmatok,/ itt tükrözik/ keresztetek,/ és borzadok/ és reszketek.” Így sír a tavaszi tó Dsida Jenő, a kolozsvári poeta angelicus A tó tavaszi éneke című versében, jelképezve, hogy költészetének alapvető vonása az a messianizmus, mely életének rövid földi stációját a magyar kisebbségek védelmében folytatott harcban való megdicsőülés felé irányította.

Ha elmerülne a Száz év magány világában, mutatjuk, hova menjen
A regényre reflektáló kiállításkoncert látható az Eiffelben.