A majdnem negyedéves bezártságból kiszabadult ember minden lehetőséget magragad, hogy szenvedélyének – jelen esetben a színháznak – hódoljon. Külön csemege számára, ha övé az első este joga, nevezetesen jelen lehet egy új játszóhely felavatásán és megtekintheti az ott elsőnek eljátszott darabot. Mert tudják, az elsők dicsősége örök, bármilyen is legyen az a produkció, emléke fennmarad. Amennyiben a színház megnyitását a névadó szobrának leleplezése is követi, az élmény még időtállóbban bevésődik az emlékezetbe.
Igencsak szeles időben érkeztünk a szépen felújított kertbe, a színpad tetejét is le kellett ereszteni, nehogy elszálljon a gyanúsan torlódó felhők közé és fedetlen maradjon az L. Simon László országgyűlési képviselő által megálmodott közel háromszáz néző befogadására képes 21. századi technikával felszerelt szabadtéri teátrum. Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő és Kelemen István színművész, a Csajághy Laura Színpad igazgatója beszédükben elmondták az előzményeket, majd Fülöp Péter művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár avató beszéde után ünnepélyes szalagátvágással jelezték, hogy a színpad immár megkezdheti hiánypótló működését a térségben.
A tervek szerint sokféle előadást játszanak majd. Július 12-én Charlie-koncert lesz, 25-én Eisemann Mihály – Peller Károly Péntek 13 (A szerelem napja) című zenés vígjátékot adja elő a Pesty Broadway Musical Stúdió. Augusztus elsején délelőtt gyerekelőadás lesz: Csukás István – Bergendy István: Süsü a sárkány kalandjai, este pedig ismét vígjáték: Claude Magnier: Oszkár, mindkét előadás a Hadart Színház produkciója. Frank Sinatra élete és művei alapján írt önálló estet Kiss Gábor számára Bereczki Ágota, augusztus 8-án lesz műsoron a Frankie, augusztus 15-én a Székesfehérvári Balett Színház szórakoztatja majd a nagyérdeműt, másnap pedig opera slágerekkel zárja a nyári évadot az Óbudai Danubia Zenekar.
De ne szaladjunk ennyire előre az időben, inkább lépjünk vissza 81 évet, hogy megértsük, miért nem lehetett ezt a színpadot más művel felavatni, mint a Csongor és Tündével. Kresz Géza és felesége pezsgő kulturális életet tartott fenn Vörösmarty Mihály egykori kápolnásnyéki otthonában és 1939 júliusában pont a Csongor és Tünde került színre, a boszorkány szerepét a ház úrnője játszotta.
