Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében

A Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kiállítás megnyitója szerdán 4 órakor lesz.

Szerdán délután 4 órakor kezdődik a Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című nemzetközi multimédiás vándorkiállítás online megnyitója és az azt követő beszélgetés, amelyet az Erdélyi művészek Leányfalun című sorozat keretében tartanak a leányfalui faluházban. A tárlatot lapunk munkatársa, Margittai Gábor író, szerkesztő, a kiállítás kurátora nyitja meg, aki a helyszínen dedikálja a Tiltott kastély című könyvét. Délután 5 órakor kezdődik Trianon hatása a magára maradt erdélyi magyar szellemi életre, különös tekintette a Helikon és a Hitel nagy generációjára című beszélgetés és a Tiltott kastélyok – Marosvécsi Kemények című dokumentumfilm vetítése, amelyen Margittai Gábor mellett Szász István Tas Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Márton Áron-emlékérmes író működik közre. A rendkívüli járványügyi helyzetre való tekintettel a két programot a Leányfalu honlapján élőben is közvetítik.

A Tiltott kastély című könyvben példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi „palotaforradalma”: hogy a Trianontól kezdve vesszőfutásra kényszerített rend megpróbál újra gyökeret verni ott, ahonnan elűzték. Szórványos híradások jöttek arról, hogy a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai harcba indultak, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Margittai Gábor író, újságíró felkerekedett, hogy kinyomozza, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Hallercsalád tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.

A sorozat 32 éves múltra tekint vissza, a mostani a 43. kiállítása. Az elsőn 1989-ben még Páskándi Géza szavait hallhatták a látogatók a megnyitón, akkor Kádár Tibor grafikus és festőművész munkáit láthatta a közönség. Mások mellett Balázs Imre, Kusztos Endre, Kopacz Mária, Finta Edit, Petrás Mária, Árkossy István és Vetró András alkotásaiból is rendeztek kiállításokat, Páskándi Géza halála után többek között Lászlóffy Aladár és Banner Zoltán is tartott megnyitó beszédeket.