Az Időhúzás Kicsiny Balázs kortárs magyar képzőművész első olyan tárlata, amely életműve valamennyi korszakának átfogó bemutatására vállalkozik. Egymás mellett láthatjuk a korai, az 1980-as évek második felében készült sötét festményeket az 1990-es évek jellegzetes szenes munkáival és a 2000-es évek óta készített hol sokalakos, hol egyalakos emberszabású műalkotásaival. Néhány videómunkája is helyet kapott, és az installációkból ismert figurákat burleszkszerű szituációkba helyező színezett rajzaiból is széleskörű áttekintést kap az érdeklődő.
– Régóta dolgozunk a legújabb tárlatunkon, olyan régóta, hogy már alig emlékszünk a kezdetekre. Még a nyugodt, véget nem érőnek hitt időben indult a munka, és a nyitást is hónapokkal, fél évvel ezelőttre terveztük. Nagy közönséggel, Budapestről induló tömött busszal, performance-szal, tárlatvezetésekkel, katalógusbemutatóval, sok-sok kísérőprogrammal. A vége belenyúlt volna a Múzeumok éjszakájába, több ezer látogatóval. És mi maradt? Egy remek kiállítás egy zseniális életmű nyomán. Egy remek életmű, egy zseniális kiállítás nyomán – áll a kiállításról szóló ajánlóban.
Süli-Zakar Szabolcs köszöntőjével indult az online megnyitó, aki elmondta, hogy a Modem 15 éves történetében többször is állított ki itt Kicsiny Balázs. Örömét fejezte ki, hogy munkásságának három évtizedét átölelő retrospektív tárlata nyílik most meg a Modemben. Nagy Zsolt színművész Thomas Bernhard, Komédia? Vagy tragédia? című művét adta elő, mintegy ráhangolva az érdeklődőket a különleges kiállítás befogadására.
– Az Időhúzás címet a futballból kölcsönöztem – avat be a kiállítás címének történetébe a művész. – Mindenki ismeri azt az idegesítő helyzetet, amikor a játékos nem dobja be a labdát, húzza az időt. Ez a bizonytalanság, hogy tegyük vagy ne, úgy gondolom, erre a helyzetre is igaz. Feladatunk, hogy csökkentsük a passzív játékidőt, csak nem tudjuk, hogyan.
Kicsiny alkotásaiban különféle foglalkozások és emberi helyzetek allegorikus dimenziójának vizsgálatára fókuszál. Eltérő időrétegeket sűrít össze egy-egy műalkotásban, így mutat rá az idő- és térbeli távolságok illékonyságára, illetve arra, ahogy a különböző korok egymásra épülve párbeszédben állnak egymással. Emberi jellemeket, filozófiai kérdéseket, nem egy esetben művészettörténeti toposzokat egyesít abszurd ikonográfiájú, figurális pózaiban, amelyek a befogadó szeme láttára válnak élethelyzetekké. A tárlat különlegessége, hogy a Modem 2. emeleti csarnokszerű kiállítótermében most először láthatjuk fizikailag egymás mellett Kicsiny tizenkét ikonikus installációját, amelyek ezáltal szimbolikusan is első ízben kerülnek egymással párbeszédbe. A kiállításra számos hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményből érkeztek művek.
