Meghajtjuk fejünket Szőcs Géza életműve előtt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a közleményében mély fájdalommal vett búcsút Szőcs Gézától, aki „a magyar kultúra és irodalom egyik legmeghatározóbb alakjaként, miniszterelnöki megbízottként, kulturális főtanácsadóként és korábban kultúráért felelős államtitkárként is elszántan segítette a kormány munkáját a nemzeti kultúra megóvásában és a magyar kultúra népszerűsítésében” – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében. Mint a közlemény hangsúlyozza: „Nemzeti üzeneteit, verseit, személyiségét, humorát örökre megőrizzük. Élete és életműve előtt tisztelettel adózunk. Nyugodjon békében.”

Saját verssoraival búcsúzott a csütörtökön elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas írótól, költőtől, újságírótól, kultúráért felelős korábbi államtitkártól Orbán Viktor miniszterelnök.

„Minden élet kő egy épületben. Minden élet hang egy tenger által mormolt dalban, sorsokból szőtt óriási szőnyeg, Isten-szőtte óriási dallam”

– idézte Facebook-oldalán Szőcs Géza Millenniumi óda című versét Orbán Viktor, hozzátéve: „Isten Veled, Géza!”

Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán búcsúzott a költőtől. „Néhány éve közösen ünnepelhettünk a felújított Klebelsberg-kastély avatásakor. Nyugodj békében, Géza, emléked legyen áldott!” – írta.

Demeter Szilárd költő, író az általa vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Facebook-oldalán emlékezett Szőcs Gézára. A PIM főigazgatója bejelentette: kezdeményezi, hogy Szőcs Gézát rendkívüli eljárásban válasszák meg a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjává.

L. Simon László költő, író, fideszes országgyűlési képviselő, a kulturális államtitkári poszton Szőcs Géza utóda a Facebook-oldalán búcsúzott. „25 éve ismertük egymást. Az első kolozsvári könyvbemutatóm együtt volt az övével” – emlékezett.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szintén Facebook-oldalán búcsúzott az életének 68. évében elhunyt költőtől:

„Különös ember, hatalmas költő volt Szőcs Géza. A kortárs erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjától kell fájó búcsút vennünk. Nyugodjon békében!”

– fogalmazott a főpolgármester, aki Szőcs Géza Szíved megnyugszik majd című versét idézte posztjában.

Szőcs Géza önmagában kulturális intézmény volt, halálával a legnagyobb élő magyar költő távozott közülünk

– mondta Orbán János Dénes költő, író, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elnöke az MTI-nek a csütörtökön elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költőre, íróra, újságíróra, politikusra emlékezve. Mint kifejtette, Szőcs Géza volt az Előretolt Helyőrség irodalmi műhely szellemi atyja és mecénása, és ez a műhely mára a magyar állami íróakadémiává nőtte ki magát – fogalmazott Orbán János Dénes.

Erdélyi politikusok is emlékeztek pénteken Szőcs Géza költőre, újságíróra és politikusra. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség országos bizottságának tagja az MTI-nek nyilatkozott, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke pedig közösségi oldalukon emlékeztek meg Szőcs Gézáról.

– Óriási veszteség az erdélyi magyarság és a teljes magyar nemzet számára Szőcs Géza költő, újságíró és politikus halála, aki a magyarság egyik legnagyobb formátumú költője, az autonómiapolitika oszlopos tagja volt

– nyilatkozta pénteken Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az MTI-nek. Kifejtette: kortársak voltak a szó szoros értelemben, egyben kolozsváriak, ez a körülmény szorosan összekapcsolta őket, életük sok tekintetben összefonódott. Fájdalmas, hogy kidőlt az erdélyi harcosok sorából Szőcs Géza, akinek távozása óriási veszteség az erdélyi magyarság és az egész nemzet számára. Úgy vélte, Szőcs Géza akkor alapította az Ellenpontok című szamizdat folyóiratot, amikor már nem volt hova hátrálni az 1980-as évek elején, amikor Nicolae Ceausescu diktatúrája falhoz állította a romániai magyarságot. Ebben az állapotban álltak elő azok a kevesek, akik fel merték emelni szavukat a diktátor rendszere ellen, így Szőcs Géza is.

Emlékeztetett arra, hogy Szőcs Géza a rendszerváltozás kiemelkedő alakjaként 1989 után szerepet vállalt az alakuló Romániai Magyar Demokrata Szövetségben, amely azonban később az „egypártrendszeri eltorzulás” során „kilökte magából”, így hosszú és gyümölcsöző életpályáján más utakon találta meg a kibontakozást, gazdag költői termésével és magyarországi közéleti szereplésével az egész nemzetet tudta szolgálni. – Meghajtjuk fejünket az ő emléke és életműve előtt, és rendezzük sorainkat, hogy méltók legyünk ahhoz, amit ő képviselt, amiért harcolt és munkálkodott – mondta Tőkés László.

– Szőcs Géza halálával óriási veszteség érte a magyar szellemi életet – mondta el Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója, Szőcs Géza egykori államtitkári kabinetfőnöke pénteken az MTI-nek a Kossuth-, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költőre, íróra, újságíróra, kultúrpolitikusra emlékezve. – Szőcs Gézával először 1983-ban találkoztam Kolozsváron, ő akkor az erdélyi magyarságnak már legendás figurája volt:

mindenkit elkápráztatott az a bátorság, amellyel szembe mert menni a Ceausescu-diktatúra zsarnokságával. Az ő belső koordináta-rendszere egyszerűen nem volt kompatibilis az akkori rendszer valóságával, a világot akkor is az igazi géniuszok perspektívájából szemlélte

– emlékezett Elekes Botond. – Kevés emberről lehet elmondani, hogy ennyire nagyvonalúan, nyitott szívvel és segítőkészen figyelte irodalmi pályatársainak a munkásságát. Soha nem volt irigy, mások írásaiban a szépet, az időtállót kereste – idézte fel az Uránia igazgatója. Mint hozzátette, Szőcs Gézára jellemző volt, hogy mindegyik oldaltól kapott hideget-meleget, a hagyományos politikai kategóriákban gondolkodók sosem tudták beskatulyázni, mert nem azokban a toposzokban gondolkodott, mint a fősodor. Elekes Botond elmondása szerint Szőcs Géza az elmúlt tíz évben olyan víziókat fogalmazott meg, amelyekből aztán pragmatikus emberek valóságot tudtak gyúrni: az általa elképzelt Andrássy-negyedből nőtt ki például a Liget Budapest projekt. De elkötelezett volt a magyar komolyzenei élet szilárd alapokra helyezése iránt is: államtitkárként, később a miniszterelnök főtanácsadójaként újraformálta és nagyságrendekkel növelte a szimfonikus zenekarok támogatását. Szőcs Géza politikusi munkásságából Elekes Botond kiemelte még, hogy államtitkárként ő volt a beterjesztője a Magyar Művészeti Akadémia köztestületet megalapító törvénynek, és a 2011. első fél évi soros magyar EU-elnökség idején hibátlanul megoldotta a kulturális miniszterek tanácsának elnöklését egy olyan időszakban, amikor Magyarország óriási össztűz alatt volt az új alaptörvény és a médiatörvény miatt – emlékezett Elekes Botond.

Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ( EMNT) nemzetpolitikai kérdésekkel megbízott alelnöke blogbejegyzésében búcsúzott Szőcs Gézától, akiről tizenöt éves korában hallott először: „Számomra elképesztő, de ugyanakkor jellemformáló is volt, hogy vannak emberek – név szerint, abc sorrendben: Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza, Tóth Ilona és Tóth Károly Antal – akik képesek kockára tenni az életüket azért, hogy leírják az igazságot elnyomott nemzeti közösségünkről. [Akkor határoztam el, hogy közírással foglalkozom majd, mihelyt tehetem, ezt a kádári puha diktatúrában képzeltem el, nemzeti szamizdat formájában, de a rendszerváltással az idő túllépett ezen a »modellen«, 1990-ben már szabadon lehetett írni bármiről, éltem is a lehetőséggel az első perctől kezdve.]” – emlékezett vissza a politológus. Később személyesen is megismerkedtek és tevékenykedtek is közösen: „Nem mindenben értettünk egyet, de jól tűrte az ellenvéleményt. A szövetségeseket általában jól bemérte, az ellenségek egy részét is, de utóbbi esetben nagy mértékű permisszivitás jellemezte. Amikor Németh Zsolt azt nyilatkozta, hogy »a nemzetellenes is a nemzet része«, az jutott eszembe, hogy ezt nem véletlenül Gézától hallotta? Büszke volt arra, hogy kulturális államtitkársága alatt nem indult el a kultúrharc. Voltunk jó páran, akik épp azt vártuk volna, hogy ennek a harcnak az élére álljon, és vigye azt győzelemre.” – idézte fel az EMNT alelnöke, majd összegez: „Túlzás nélkül kijelenthető, hogy reneszánsz ember volt, szinte polihisztor. Ha a rendszerváltást meg sem élte volna, akkor is tagja lenne a magyar szellemi Pantheonnak. Egyik interjúban elmondta, hogy az »Ellenpontok« kapcsán számot vetett az életével és utána minden évet ajándékként, ráadásként fogott fel. 1983 és 2020 között 37 esztendőnyi »ráadást« kapott a Fennvalótól. Mi, itt maradottak ezt keveselljük. A halál szellemi erejének teljében ragadta el. Isten nyugtassa, emlékét őrizzük, eszmei hagyatékát ápoljuk.” – zárja bejegyzését Borbély Zsolt Attila.