Tímárház, majd regionális népi kézműves alkotóház

A Tímárház a székhelye a Debreceni Értéktárnak, amelynek feladata a városban található értékek felkutatása, gyűjtése, rendszerezése és népszerűsítése.

A Tímárház standja egy városi rendezvényen, a debreceni Dósa nádor téren Fotó: Gőz József Miklós

Szeptember óta kétszer annyi csoportot foglalkoztat az egy évig tartó munkával felújított több mint százéves debreceni Tímárház, mint korábban. A 120 millió forintos pályázati támogatásból megújult házban jelenleg két debreceni alkotó Buka László festőművész és barátja-alkotótársa, Rácz Zoltán építész állított ki közösen.

A tímárság igen kedvelt mesterség volt a mögöttünk hagyott századokban. Nem csoda, hiszen a Hortobágyon és a város környékén nevelt rengeteg szarvasmarha (korábban leginkább szürke), ló, juh és más állatok bőréből a tímárok csináltak ruhakészítésre alkalmas bőrt. Külön városnegyedük volt, mivel a munkafolyamat meglehetős bűzzel is járt. A mai Wesselényi lakótelep és környéke összefüggő városnegyedet képzett, amelyet a városrendezés felszámolt. Egyedül a Tímárház maradt meg, amely egy tímár mesterséggel foglalkozó család műhelye és lakóhelye volt. (A mesterség is csak 1945-ig virágzott, a műhelyeket államosították, a bőripar szigorúan állami kezekbe került.)

A Tímárház standja egy városi rendezvényen, a debreceni Dósa nádor téren
Fotó: Gőz József Miklós

Szerencsére a kultúrpolitika részben jóvátette, amit a társadalompolitika elrontott. Még a tanácsi időkben a debreceni városi tanács kulturális osztályának javaslatára a város megvette az épületet és a hozzá tartozó műhelysort. A Déri Múzeum segítségével létrehozták az állandó tímártörténeti kiállítást, amely kibővítve ma is megtekinthető. Ugyanakkor tovább is fejlesztették az ötletet. Immár nemcsak a tímárok, hanem más kézművesek is bemutathatják tudásukat. A látogatók a kiállított tárgyakat és azok elkészítési módját is megismerhetik a látványműhelyek segítségével. Be is kapcsolódhatnak a munkába, a szappanfőző, hímző, fazekas, sajtkészítő, bőrműves, szűrrátétes, nemezkészítő és csipkeverő mesterek tevékenységeibe. A létrehozott csoportokban bárki elsajátíthatja a mesterség fogásait. A Tímárház a székhelye a Debreceni Értéktárnak, amelynek a feladata a városban található értékek felkutatása, gyűjtése, rendszerezése és népszerűsítése. Négy éve felnőttképzéssel is bővítették tevékenységüket, egy évben két alkalommal szerveznek népi játszóház-vezetői tanfolyamokat, amelyek hasznos, gyakorlati tudnivalókkal látják el a népi kézművesség iránt érdeklődő fiatalokat, felnőtteket.

Jeles napokhoz kötődő játszóházi programjukkal az óvodás, iskolás korosztály számára nyújtanak betekintést a hagyományos kézműves technikákba. Nyári alkotótáboraikban nyolcféle kézműves technikát sajátíthatnak el a résztvevők, a Tímárházban dolgozó népi iparművészek segítségével.