A Sokorói-dombság vidéke értékes kincseket őrzött meg kulturális hagyományaiból, épített örökségéből, ennek egyik ékes példája a műemléki védelem alatt álló, muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező felpéci tájház. A Magyarországi Tájházak Szövetsége lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a tájegység népi építészetét hűen tükröző épület szoba-konyha-kamra beosztású, háromhelyiséges, egysoros elrendezésű. A felújítás során nagy gonddal óvták meg, állították helyre a földből, sárból (pelyvaadalékkal), illetve vályogból épült falakat, a földes padlózatot, a nádból készült héjazatot, szakértelemmel alkalmazva a hagyományos építési technikákat, összességében az eredeti körülményeket élethűen felmutató állapotot megteremtve.
Fotó: Dombi Alajosné
A ház berendezése, az enteriőr kialakítása ugyancsak autentikus, egykori evangélikus lakóinak életmódját idézve puritán. A lakásbelső megjelenítése mellett a tájházban megtekinthetők a helyben leginkább használt mezőgazdasági szerszámok, illetve a méhészethez kapcsolódó tárgy- és eszközállomány is. A Felpéci Tájház igazi értékét mégis az adja, hogy nem csupán egy megfelelő módon helyreállított népi műemlék és néprajzi gyűjtemény, hanem a közösségi, hagyományőrző események kedvelt színtere is, ahol a gyerekek játszva sajátíthatják el dédszüleik korának ismeretanyagát, ugyanakkor a felnőtteknek is sokszínű programokat kínál.
Fotó: Bereczki Ibolya
A Felpéci Tájház épületegyüttesén jól látszik a szakmai hozzáértés és a fáradságos civil munka. A főépület, mely valaha egy felpéci lakóház volt, kiváló állapotban van. Napjainkban ez ritkaság, hiszen nagyon kevés már a népi építészethez igazán értő szakember. A Felpécért Alapítvány nemcsak a meglévő épület állapotát képes fenntartani, hanem bővülni, fejlődni is tud – derül ki a tájékoztatóból. Az eredeti tájház-„mag” közösségi térbe való becsatolása – az épület háta mögötti hozzáépítéssel – az alapítvány kulturális közösségszervező és oktató tevékenységét szolgálta, ezáltal megvalósult a tájházi gyűjtemény bekapcsolódása a helyi közösség napi szintű tevékenységébe. Az új épület építészetileg nem konkurál a tájházzal, megjelenésében markánsan elkülönül.
