Bogányi Gergely zongoraművész és a konstruktőrök csoportja egy új elképzelés és technológia alapján immáron hat éve épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát.
– Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbon-kompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang – így mutatta be a tervező-zongoraművész nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert anno Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, ami a legjobban megfelelne ízlésének. A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint hét év alatt készítették el az áramvonalas „csodazongora” prototípusát a vágyott hangzással, amely 2015 januárjában debütált. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre.
Fotó: Asszonyi Eszter
Azóta több prototípust is fejlesztettek, mára eljutottak oda, hogy a rezonánslap és a külső borítás mellett a korábbi öntöttvas keretet is kompozitból készítik.
A technológiai vívmány célja, hogy biztonságosan és stabilan tartsa azt a 21-22 tonna feszítőerőt, ami ránehezedik.
Az új erőközpont súlya harmada a vasöntvénynek – a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerkezet kétszáz kilóval könnyebb –, azonban háromszor olyan erős. Emiatt könnyű a hangszer tárolása, szerelhetősége, mozgatása és szállítása. A formavilág őrzi a régmúlt hagyományait, kiegészülve a jelenkor technológiai újításaival.
Fotó: Archív
Mindemellett a hangzás stabilitásában is jelentősen szerepe van. Az újdonság tervezésében és megvalósításában részt vettek többek között Szász Csaba gyártásvezető, Csinádi István, Sándor László, Reseterics Péter kompozitmérnök és Üveges Péter formatervező. A Bogányi-zongora futurisztikus, csak kompozitból megvalósítható formavilága is zenei indíttatású, nem csupán szemet gyönyörködtető.
A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”.
A hagyományos három láb helyett alkalmazott kétlábas struktúra ugyanakkor fantáziadús külsőt kölcsönöz a hangszernek.
– Lépésenként haladunk. Először a hangszer lelkét, a rezonátort fejlesztettük ki modern, karbon-kompozit anyagokkal. Az új forma lendületes megújítása pedig a hangzást is segíti; egészen új dimenzióba emelve a több száz éves formát, mégis megtartva a hagyomány tiszteletét. Itt volt az ideje a zongora legsúlyosabb, ősi technológiáján alapuló vasöntvény globális kiváltásának – vallja az egyedülálló magyar sikerről Bogányi Gergely zongoraművész.
