Petőfi egy mai festőművész szemével

Csak elsőre egyszerű a kérdés: hogy nézett ki Petőfi Sándor? Mennyire adják vissza a róla készült rajzok, festmények az igazi karakterét? Vannak hitelesnek tűnő ábrázolások, rajzok és egy nevezetes ősfénykép, dagerrotípia. A visszaemlékezések szerint a költő nem szerette magát „képmásoltatni”. Azt hangoztatta: „Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel.”

Vészabó Noémi festménye eltér a klasszikus feldolgozásoktól Fotó: VN

A Petőfi-ábrázolások hitelesen tükrözik a kort is, amelyben készítették. A forradalom költőjét leginkább romantikus hősként – mert hát az is volt – ábrázolták. Később legendává, jelképpé nemesültek a róla festett képek; a XX. század politikai irányzatai megpróbálták kisajátítani Petőfi Sándort – sikertelenül. A zseni életműve levetett minden ráerőltetett ideológiát.

Mai Petőfi-képünkhöz ad kapaszkodót Vészabó Noémi festőművész 2020-ban készült munkája. Kellett már nagyon egy új, egy egyértelműbb ábrázolás. A festmény eltér a klasszikus feldolgozásoktól.

Vészabó Noémi festménye eltér a klasszikus feldolgozásoktól
Fotó: VN

– Sokáig tanulmányoztam a költőről készült rajzokat – mondja a festőnő. – Hiteles forrásnak az Egressy-féle dagerrotípiát tartjuk, ám arról is kiderült, hogy később alakítottak a képen. A XIX. század stílusából az előreszegett fejet tartottam meg. Az én Petőfim fekete-fehérben működik, kokárda sincs rajta, a piros-fehér-zöld szalag átköt egy papírlapot, de nem tudhatjuk, hogy a Nemzeti dal vagy a Szeptember végén van-e rajta… Ki-ki hozzáteszi a magáét, a maga Petőfijét. Amikor megfestettem ezt a szokatlan portrét, az is feltett szándékom volt, hogy egy kicsit közelebb hozzam a XXI. századhoz a költőt. A határozott arc, a szenvedélyes tekintet mai – ezt ellensúlyozza a költő finoman megrajzolt keze.

(Petőfi 2020, Vészabó Noémi, 120×100 cm vászon, a kép a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona.)