2020 szeptemberétől a középiskolát üzemeltető Gandhi Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlását a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) vette át a Belügyminisztériumtól.
– Az iskola Magyarország és Európa első roma nemzetiségi gimnáziuma – büszkélkedett Sztojka Attila.
– Ebből gondok is adódtak, amikor liberális jogvédők szegregációval vádolták az intézményt – vetettem közbe.
– Oktatási szakemberek, oktatáspolitikusok vitatkozhatnak arról, hogy mi a szegregáció. Ami tény: a probléma nincs teljesen kibeszélve. Nem az számít, ki milyen nemzetiségi összetételű intézménybe jár, hanem a körülmények és az oktatás minősége – hívta fel a figyelmet a főigazgató, megjegyezve: a Gandhi gimnázium XXI. századi infrastruktúrával és a legmodernebb oktatási eszközökkel rendelkezik.
A szegregált oktatással kapcsolatban Sztojka Attila elmagyarázta, hogy szerinte annak több összetevője van: úgymint pedagógus-, azon belül szaktanárhiány, az intézmény elavult eszközparkja, illetve a szabad iskolaválasztás korlátozása.
– A Gandhi gimnáziumban nemhogy e három kritérium, de közülük egy sem lelhető fel – hangsúlyozta a TEF főigazgatója. – Fejlesztésre az elmúlt tíz évben rengeteg pénzt biztosított a magyar állam. A cél az, hogy a jövőben több hasonló oktatási intézmény jöjjön létre.
Sztojka Attila jelezte: az elmúlt két-három évtized hibáit néhány esztendő alatt lehetetlen kijavítani.
– Egy nemzet nagyságát minden esetben az határozza meg, hogyan fordul nemzetiségei felé. Gyökeres változás akkor történt, amikor a kisebbségi törvény helyett nemzetiségi törvényt alkotott a parlament – mutatott rá a főigazgató, hozzátéve: már pusztán a megnevezésben is óriási a különbség. A lényeg pedig, hogy a nemzetiségekre mint nemzetalkotó közösségekre tekintünk, míg a kisebbség jelentése: elkülöníthető, körülhatárolható közösség, amely mellett ott a többség.
– Mind a 13 magyarországi nemzetiség működtet iskolát, óvodát. Nem szabad a nemzetiségi és a szegregált oktatást összemosni – vélekedett Sztojka Attila, majd kifejtette: a nemzetiségi oktatás – a kultúra, a nyelv és a hagyományok ápolásán keresztül – erősíti az identitást.
Fotó: Havran Zoltán
– Nézzük csak a roma oktatás-képzés ügyét! 2010 előtt az értelmiség aránya a cigányság körében az egy százalékot sem érte el, mára viszont már elértük az egy százalékot a roma szakkollégiumi hálózat segítségével – fogalmazott a főigazgató, akitől megtudtam: a hálózat 2011-ben jött létre 11 szakkollégiummal, a történelmi egyházak és a kormányzat összefogásával. Ma több mint háromszáz hátrányos helyzetű, főleg roma egyetemi, főiskolai hallgatót támogat lakhatással, eszközökkel, ösztöndíjakkal és oktatással.
