Április 16. a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja. Ezen a napon arra a több, mint félmillió honfitársunkra emlékezünk, akiket származásuk, vallásuk miatt 1938 és 1944-45 között megfosztottak jogaiktól, gettósítottak és koncentrációs táborokba deportáltak vagy munkaszolgálatra küldtek.
A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, amelynek emléknapján mély részvéttel hajtunk fejet a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt – mondja ki az Országgyűlés nyilatkozata. 1944-45-ben a magyar nemzet pótolhatatlan veszteségeket szenvedett el, amelyekkel, illetve következményeikkel ma is nap mint nap szembesülünk. Az áldozatok a korabeli magyar társadalom aktív tagjaiként sokat tettek a magyar kultúra és gazdaság sikeres működéséért és felvirágoztatásáért. Bűnük mindössze annyi volt, hogy származásuk, vallásuk, őseik hite nem volt kívánatos a vészterhes időszak német fajelmélet által dominált magyar törvényei számára.
Közös kötelesség
Az áldozatok emlékének méltóképpen való megőrzése és ápolása közös kötelességünk. Azért is, mert áldozatuk azt is üzeni: soha többé ne történhessen meg Magyarországon, hogy embereket a származásuk, vallásuk miatt megbélyegeznek, üldöznek és a halálba küldenek.
A 2002-ben létrejött Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, illetve az általa működtetett Holokauszt Emlékközpont célja és feladata az emlékezés, az emlékeztetés. Az Emlékközpont minden év január 27-én az Auschwitz-Birkenau-i koncantrációs tábor felszabadulása, valamint április 16-án, a gettósítás kezdetének évfordulóján számos rendezvénnyel emlékezik a holokauszt magyarországi áldozataira, hogy ne feledkezzünk meg róluk.
A járványhelyzet ugyan idén sem teszi lehetővé a vészkorszak idején meggyilkolt ártatlan áldozatokra való együttes emlékezést, de az online térben szervezett események lehetőséget adnak rá, hogy közösen gondoljunk életüket vesztett felmenőinkre, rokonainkra, családunk barátaira, ismerőseire és egyáltalán, az összes üldözöttre, áldozatra.
