Új címet kapott Eperjes Károly első filmje

Eperjes Károly első rendezésében a kommunista diktatúra keresztényüldözéseit vitte filmvászonra, amelynek részleteiről az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában mesélt a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész. 

Magyar Passió címmel kerül a mozikba Eperjes Károly első filmje, amelynek előkészületei korábban Krisztus inge munkacímen folytak Várnai Péter címzetes prépost azonos című történelmi színműve alapján. A hazai szerzetesrendek ellehetetlenítésére indított támadásokat bemutató alkotás aktualitásairól a Librettó múlt heti adásában maga a rendező beszélt, akinek két nagybátyja is papként élte meg a kommunista diktatúrát, így általuk számos történetet ismer a vészterhes időkből.

– A filmből kiderül, hogy a keresztények meghurcoltatásának időszaka valójában minden magyar ember számára egyfajta passió volt.

A filmbéli központi figurának, a papoknak, a kihallgatóknak, a parasztembernek, mindenkinek. A cselekmény több szálon futva szemlélteti ezt, a kitelepítéssel, a feketevágások kulákvilágával, az ÁVH-s sorsokkal, a trianoni traumával, sőt egy műkincs sorsának krimibe illő története is megjelenik – emelte ki a film mondanivalóját Eperjes Károly az M5 műsorában.

Mint ismeretes, július 2-án vetítették először – zártkörű vetítésen – a Nemzeti Filmintézetben a kész produkció első vágott verzióját, amelyet a filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba is megtekintett. A látottak alapján a résztvevők kiemelték, hogy a kommunista hatalom által a hazai szerzetesrendek ellehetetlenítésére indított támadásról szóló alkotás az első nagyszabású vállalkozás ebben a témában. Arról, hogy mikor és hol lesz a film bemutatója, később döntenek.

Jelenleg a zenei, hangi és képi utómunkálatok zajlanak gőzerővel, hogy mielőbb elkészüljön a végső változat, amit a közönség láthat.

A film története 1950-ben játszódik. Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szocialista rendszerben hívő fiatal tisztet, Keller főhadnagyot – Fjodorov őrnagy parancsára – bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat.

– Leopold atya karaktere több jeles pap élettörténetéből rakódott össze, de mind dokumentáltan igaz történet volt – árulta el Eperjes Károly a Librettóban, ahol elhangzott: valós történelmi tény az is, hogy több mint tizenegyezer szerzetest telepítettek ki ekkor Magyarországon.

A műsorban a rendező elmondta, hogy három fő szálon fut a történet: az egyik a kitelepítés, a feketevágások és a kulákvilággal való bánásmód bemutatása, a másik egy műkincs sorsának krimibe illő története, a harmadik az ÁVH-s sorsok ábrázolása, annak a fényében, hogy ki változik és ki nem változik meg, látva a kegyetlen kihallgatásokat, az embertelen bánásmódot.

A film főbb szerepeiben Telekes Péter, Gál Tamás, Pásztor Erzsi, Eperjes Károly, Nemcsák Károly, Jakab Tamás, Tóth János Gergely látható, míg jelentős mellékszerepekben többek között Koltai János, Tordai Teri, Császár Angéla és Tóth Auguszta szerepel a kamerák előtt.

(A borítóképen Eperjes Károly látható filmbeli szerepében. Fotó: NFI)