– Mennyit tudnak arról, miért esett önökre a szervezet választása?
M. Zs.: Erről nem sok információnk van, de egy biztos: meglepett bennünket a felkérés, és persze nagy örömet is okozott. Izgalmas ennek a csapatnak részei lennünk, mert olyanokból áll, akiket alapvetően a munkánk során nem ismerhettünk volna meg, új világok, szempontok tárulnak fel ebben az értelemben is.
Ó. Sz.: A Highlights of Hungary az Opera Eiffel Műhelyházába – még annak hivatalos átadása előtt, a harmadik vírushullám idején – elhozta a 2021-es díjátadó rendezvényt, onnan közvetítették az interneten, hiszen jelenléti eseményről akkor szó sem lehetett. Tehát ők is rátaláltak bennünk akkor valami újra, innovatívra. Böszörményi Nagy Gergőt rég ismerjük, de csak távolabbról van módunk különleges tehetségének kibomlását szemlélni, tehát azt hiszem, az ok mégsem lehetett ez.
– Mennyi időre szól a megbízás?
M. Zs.: Ősz óta vagyunk nagykövetek, februárban lesz a díjátadó, de a Higlights csapata egy összetartó közösség, amikor először találkoztunk a felkérés miatt, korábbi nagykövetek is jelen voltak, akik továbbra is figyelemmel kísérik ennek a díjnak a sorsát. Szívügye mindenkinek, hogy az a sok kreatív energia, ami a magyarokat jellemzi, nyilvánosságot, elismerést kaphasson.
Ó. Sz.: Mielőtt bárki mást gondol, ez egy díjazás nélküli tisztség, ezért is jogos valódi szívügyekről beszélni.
– Tudtommal, csapatokat már választottak, azonban házaspárt még nem. Önök az elsők. Mit szimbolizálhat ez a döntés?
M. Zs.: Erről sincsenek direkt információink, de talán azért is alakult ez így, mert a házasság maga is egy alkotó, teremtő folyamat. Gondoljunk csak bele, hogy két idegen ember, más-más családokból, különböző élményanyaggal a puttonyában köti össze az életét és vállal gyerekeket, lesz családdá. Négy gyermekünk született, a szülői feladatok nemcsak rengeteg energiát vesznek ki, hanem rengeteg kreatív energiát is felszínre hoznak.
Ó. Sz.: Talán nem annyira gyakori, hogy egy házaspár mindkét tagja aktív szerepet vállaljon a közéletben: Zsuzsi a Szent István Intézet vezetőjeként keresi csapatával a választ a XXI. század szellemi kihívásaira a családok, a gyermeknevelés keresztényi szempontjából, én pedig az Opera élén igyekszem tenni a kultúránkért.
M. Zs.: Házaspárként is minden fontos döntésünket közösen hozzuk meg, de a munkákban is odafigyelünk egymás véleményére – biztonságot ad, mércét jelent ez mindkettőnk számára. A Highligts of Hungary kapcsán is közösek a jelöltjeink, egymást közt igyekeztünk kiérlelni a javaslatainkat. A család értékét pedig mindketten alapvetőnek tartjuk, ha rajtunk múlna, díjaznánk minden gyermeket nevelő magyar családot, akik hazaszeretetre, szülőföldjükhöz, hitükhöz való ragaszkodásra, a közösség ügyeiben való felelősségvállalásra nevelik gyermekeiket.
– Tervezgetik esetleg, hogy miben tudják segíteni a Highlights of Hungaryt, illetve: milyen üzenetek továbbítására használnák fel a lehetőséget?
Ó. Sz.: A segítség az Opera részéről gyakorlati jellegű, a nemrégiben hivatalosan is átadott központ, az Eiffel Műhelyház remélhetőleg tartós rendezvényhelyszíne is maradhat a Highlights of Hungarynek, szimbolikus értelemben is, hisz itt, a minőségi kulturális kísérletezés helyszínén a közös múlttól lehet nekirugaszkodni a jövő kérdéseinek, kreatív megoldásainak.
M. Zs.: A Szent István Intézet ugyanezt vallja magáénak, szlogenjében is ez áll az államalapítói örökségen való továbbhaladásra célozva: „A következő ezer évért”. Rengeteg ötlet, eszköz, tehetség és szorgalom szükségeltetik a harmadik évezred sikeres megéléséhez, ha tudunk, örömmel segítünk majd, hisz mi szellemiekben, kutatásokban, elemzésekben és ügyek melletti jól kommunikált kiállásban leszünk erősek –, vagy csak egyszerűen együtt rezgünk a Highlights of Hungaryval közös célok kapcsán.
– Miben áll a valódi civil társadalom – nem az NGO-k! – szerepe, felelőssége Magyarország életében, jövőjében?
M. Zs.: Ahogy egymással bánunk, az a hazánk – ez olvasható a kőhegyi menedékház zászlótartó rúdján. A valódi civil kezdeményezéseknek (és nem a külföldről pénzelt, sokszor valódi céljaikat elrejtő NGO-k esetében) is ebben állna a lényegük. A helyben felmerülő problémákra, jelenségekre, hiányokra keresik a megoldásokat, ezek az állami és a piaci logikától különböző működésű társadalmi szervezetek az egyházakkal együtt rendkívül fontos feladatot látnak el. Abban a térben tevékenykednek, ahol a személyes kapcsolat kiemelten fontos, ahol a bajban lévő ember közvetlen felkarolása lehetséges.
Ó. Sz.: A legnagyobb állami kulturális intézményt immár tíz éve vezetve azt mondhatom, az alulról szerveződő, tehát valódi civil szféra, az egyesületek, körök, társaságok pezsgő világa nélkül még egy Opera sem működhet sikeresen. Nekünk meg kell hívnunk őket, ötletet, teret adni, nekik pedig azt kell hozniuk, amiben a legerősebbek: a szervezettséget és az ügyszeretetet, például amikor évente kétszer is amatőr énekkarokat látunk vendégül, vagy amikor határon túli magyar szervezetek, vagy iskoláknak, karitatív mozgalmaknak adunk lehetőséget, hátrányos helyzetűeknek vagy nagycsaládosoknak nyújtunk kedvezményt.
– Részt vettek már civil szervezetek munkájában?
M. Zs.: Sződligeten élünk, ahol egy lokálpatrióta közösséggel azt vettük a fejünkbe, hogy az alvótelepülést megpróbáljuk valódi közösséggé kovácsolni. Sok mindent csináltunk már a szemétszedéstől az operagáláig, nemzeti megemlékezésektől Vándorbölcső működtetéséig. Az idei adventre épp egy különleges, helyi épületeket idéző installációt állítottunk fel, mely egyfajta lelki adventi kalendáriumként szolgál majd hosszú éveken át, dekoratívan megvilágítva. Az egyes ablakokban itt élő ovis és kisiskolás gyerekek rajzai és sződligeti személyiségek adventi üzenetei láthatóak majd napról napra – a cél, hogy egy elidegenedés felé tendáló, szorongásoktól terhes világban is együtt, egymást megismerve készülhessünk az ünnepre, annak lényegére és nem külsőségeire figyelve.
Ó. Sz.: Fontosnak érezzük mindig, hogy a körülöttünk lévő, szükséget szenvedő embereknek segítsünk, így voltunk egyik első anyagi támogatói Zsuzsival a Covid-árváknak gyűjtő Regőczi Alapítványnak, amelyet az Opera intézményként is elsőként segített egy nagyszabású gyűjtéssel. De így vállalt szerepet az Opera sok önkéntese az Országos Mentőszolgálatot segítve a második-harmadik hullám időszakában: nyolcezret órát dolgoztak a kollégák diszpécserként, magam néha köztük lehettem.
M. Zs.: De a legfontosabb, hogy tudatosítsuk magunkban: nem önmagunk létezünk a világban, táguló gyűrűkben, de felelősséggel tartozunk egymásért. A Highlights of Hungary olyan kezdeményezés, amely hasonló értékeket tűzött zászlajára, mint amelyek nekünk is erőt adnak mindennapjainkban. Legyünk büszkék egymásra!
Borítókép: Ókovács Szilveszter és Máthé Zsuzsa (Forrás: Highlights of Hungary)
