Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című verses meséjének első élő szereplős színpadi feldolgozását mutatja be a Zichy Szín-Műhely a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. – Az aranyecset – Keleti mese hatvan esztendeje vár arra, hogy önálló színpadi darab formájában láthassák a nézők. A mese 1962-ben született, és eddig csak óvodásoknak szóló, bábszínházi adaptáció készült belőle, a mostani lesz az első élő szereplős színpadi feldolgozása – hangsúlyozta Zichy Gabriella, a Zichy Szín-Műhely alapítója, aki hozzátette: elsősorban az alsó tagozatosoknak szól az előadás.
A költőnő mindig nagyon vigyázott arra, hogy megértéssel és ne távolságtartással közelítsen a gyerekekhez. – Művei páratlanul jelentésgazdagok: Az aranyecset szimbolikáján átsejlenek a keletkezés idejének társadalmi feszültségei, a mese mégis könnyen követhető akár a legkisebbek számára is, mivel a vers ritmikus hangzásával, dinamikájával, varázslatos képeivel már az érzékek szintjén magával ragad. Nemes Nagy Ágnes hitt abban, hogy a gyermekek maguk is költők, és „minden megmozdulásuk költészet” – tette hozzá. – A költőnő versei megújították a magyar gyermekköltészetet. Az aranyecset kalandos története, a legnagyobb veszedelmek közepette is vidám és bátor főhős, Szádeli alakja, illetve a számtalan játékos versforma nemcsak a korábbi generációkat bűvölte el, hanem bízunk benne, hogy a mai gyerekeknek is éppoly szerethetőnek bizonyul.
Az aranyecset rendezője, Léner András felemelően szép példázatnak tartja minden korosztály számára a XX. század egyik legjelentősebb költőjének művét. – Élvezetes, fordulatos, magával ragadó mese ez, a mese szó legnemesebb értelmében, hiszen a történet valóban mindenkit elvarázsol – mondta. Szádeli mint népmesei hős elhivatottsága bizonyítékául aranyecsetet kap egy rejtélyes öregembertől. Amit a fiú a varázsecsettel fest, az nyomban életre kel – és ezzel óriásivá nő művészi felelőssége. Az előadás választ ad arra, hogy mit kezd Szádeli az ecsettel, és arra is, hogy mit kezd ezzel a jelenséggel a világ. A rendező kiemelte, hogy Szitha Miklós Liszt-díjas ütőhangszerművész, zeneszerző, a Talamba Ütőegyüttes alapító tagja olyan zenét komponált az előadáshoz, amely kiszakít a hétköznapokból, játékosságával kicsiket és nagyokat egyaránt megszólít, és sodró lendületű színpadi művé alakítja Nemes Nagy Ágnes kristálytiszta zeneiségű költeményét, lüktető gondolatritmusát. A darabban Fekete Linda, László G. Attila és Illés Dániel játékát láthatják a nézők.
Borítókép: az élőszereplős feldolgozás alkotói – Szitha Miklós, Fekete Linda, László G. Attila, Illés Dániel és Léner András (Fotó: Zichy Szín-Műhely)
