Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány. A bécsi klasszika üstökös óriása, Mozart egyik leghíresebb – Jupiter nevét viselő – szimfóniájában Michael Haydn ellenpontozó művészetét vagy gregorián dallamtöredékeket idézve koronázta meg 1788-ban fenséges zenéjével a szimfónia műfaját. A romantikus norvég komponista, Grieg 1884-ben megírta békés, nosztalgikus szvitjét nemzeti költőjük, Holberg születésének bicentenáriumára, ezzel a neoklasszikus stílusirányzat előhírnökévé vált. Ugyanennek a visszatekintésnek követe Hartmann: 1939-ben írta szívbemarkoló neoklasszikus hegedűversenyét, amely az elkerülhetetlen jövőképtől riad vissza a háború előtti Németországban. Az összekapcsolódó európai zenetörténet eleme ez, amelynek mi is máig részesei vagyunk.
A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit. Sokoldalú és nyitott egyéniségként kiváló szólista és kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője és neves intézmények pedagógusa, néhány éve pedig karmesterként is tevékenykedik. Munkáját számos rangos elismeréssel, többek között Kossuth-díjjal jutalmazták. Kiváló stílusérzékének és széles körű technikai tudásának köszönhetően magabiztosan mozog a teljes hegedűirodalomban. Repertoárja így rendkívül változatos, a korai barokk, a klasszikus, a romantikus és a XX. századi daraboknak is hiteles előadója.
Műsor:
Edvard Grieg: Holberg-szvit, op. 40
Karl Amadeus Hartmann: Concerto Funebre
Szünet
Wolfgang Amadeus Mozart: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)
Közreműködnek:
Kelemen Barnabás (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Támogatók: Emmi, NKA, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Borítókép: Kelemen Barnabás (Fotó: Emmer László)
