Szabó Magdától A Gyűrűk Uráig

A negyven éve elhunyt Szobotka Tibor elsősorban mint Szabó Magda férje tűnik fel irodalmi emlékezetünkben, pedig prózaíróként, műfordítóként és irodalomtörténészként egyaránt fontos műveket hozott létre, s Tolkien ikonikus regényfolyamának, A Gyűrűk Urának egyik első magyar fordítója is ő volt.

A Budapesten született s az élete végéig a fővárosban élő Szobotka Tibor (1913. március 19.–1982. február 26.) az 1930-as évek elején a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett angol–német–művészettörténet szakos diplomát s doktori fokozatot, majd rövid időt Angliában töltött. A második világháború végén, Budapest ostroma idején elveszítette első feleségét és csecsemő gyermeküket. 1945 után a Magyar Rádió és a Magyar Nemzet vezető munkatársa volt. 1947 nyarán házasodott össze Szabó Magda íróval.

Az államszocialista korszakban az „elmaradott polgári irodalom” képviselőjének tartották, s emiatt gyakran gyanakodva tekintettek rá, és végül hallgatásra ítélték. A Rákosi-diktatúra éveiben dolgozott nyomdai korrektorként és általános iskolai tanárként is. Végül 1957-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt – előbb adjunktusként, majd docensként – 1973-as nyugdíjba vonulásáig. Irodalomtörténészként az angol klasszikusok – Shakespeare, Shelley, Keats, James Joyce – mellett Thomas Mann és Franz Kafka világával foglalkozott. Irodalmi tanulmányai Valóság és látomás (1967) címmel jelentek meg önálló kötetben.

Pályakezdőként főleg kisprózákat és kritikákat publikált, a szocialista korszakban azonban – elsősorban politikai okokból – „csupán” tudományos munkái és műfordításai jelenhettek meg. Olyan jelentős műveket ültetett át magyarra akkoriban, mint például James Joyce Ifjúkori önarckép című regénye vagy Agatha Christie Nyaraló gyilkosok című klasszikus krimije, de a nevéhez fűződik J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című monumentális munkájának A hobbit (az ő címadásában: A babó) című részének fordítása is.

Az 1970-es években ismét publikálhatott szépirodalmat, s sorra jelentek meg regényei és prózakötetei. (A megbízható úriember című művéből Málnay Levente rendezésében és Lukács Sándor főszerepelésével nagy sikerű tévéfilm is készült 1984-ben.) Munkássága elismeréseként 1974-ben József Attila-díjat kapott, halála után pedig a Magvető Kiadónál megindult életműsorozatának kiadása. Memoártöredékeit Szabó Magda egészítette ki és rendezte sajtó alá, amelyek Megmaradt Szobotkának címmel kerültek publikálásra. Az alkotó házaspár 1950-es évekbeli párhuzamos naplója néhány éve jelent meg. Szabó Magda (Nyusziék. Naplók, 1950–1958) és Szobotka Tibor (Bánom is én. Naplók, 1953–1961) följegyzései nemcsak személyes kapcsolatuk jellegébe és minőségébe engednek bepillantást, de értékes irodalom- és társadalomtörténeti források is.

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Képes Géza költő, műfordító nekrológjában a következőképpen jellemezte Szobotkát:

Művelt, kiegyensúlyozott férfinak ismerték, aki beszéd közben kerekded mondatait mindig befejezte. Persze, nem tudták, hogy szenvedélyét, indulatait elbeszélései, regényei alakjaiba öntötte. Szelídnek, szerénynek ismerték – ki sejthette, hogy ítéleteiben könyörtelen volt?

Borítókép: Szobotka Tibor (Fotó: MTI)