Az egyetemes filmtörténet egyik legmegosztóbb filmrendezője Pier Paolo Pasolini, aki Michelangelo Antonioni és Federico Fellini kortársaként indult temérdek botránnyal tarkított pályáján. Kritikák kereszttüzében állt nemcsak a túlzottan szabados magánélete, hanem alkotói munkássága is. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy megosztó személyiség volt. Sokan rajongtak filmjeiért, amelyben a 60-as években megszülető modern filmformanyelvi megoldásokat gondolta tovább. Sokan azért tartották nagy művésznek, mert kendőzetlenül, mindenféle gátlás nélkül mutatta be sok filmjében a szexualitás és a hatalmi játszmák (amelyek az esetek döntő többségében erőszakba torkolltak) összefonódását.
Akik kritizálták, azok azon az állásponton voltak, hogy hiába használja tökéletesen a film formanyelvét az alkotó, ha filmjei többségében öncélú a szexualitás ilyen mértékű ábrázolása, az igazán nagy művészek inkább érzékeltetik a mondanivalót, mintsem megmutatnak szinte mindent. Mindez Pier Paolo Pasolini születésének századik évfordulója kapcsán merült fel, ugyanis szexualitással kapcsolatos filmjeit mutatja be a Pannonia Entertainment március 5. és 31. között a Cinema MOM-ban a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével. Műsorra tűzik a nem kis botrányt kavart Salo, avagy a Szodoma 120 napját, amely azt mutatja be, hogyha mindenféle erkölcsi törvény nélkül anarchikus viszonyok között szexuális perverziókat kezd megvalósítani az ember, akkor a totális erőszakig, brutális gyilkosságokig nem lesz képes megállni. A tárgyként kezelt, állati sorba taszított, végsőkig megalázott szolgák szenvedéseit naturalista hűséggel, realista aprólékossággal, teljesen szenvtelenül ábrázolja a filmrendező. Ez a fajta szenvtelen ábrázolási forma akkora botrányt kavart a maga korában, hogy máig tisztázatlan viszonyok között meg is gyilkolták Pasolinit, valószínűleg a film elkészítése miatt.
A szexualitás és a hatalom már kevésbé társul erőszakkal Az Ezeregyéjszaka virágai, a Canterbury mesék és a Dekameron című, szintén erotikus témájú filmjeiben, amelyeket egy-egy alkalommal szintén műsorra tűznek a retrospektív vetítéssorozat során a Cinema MOM-ban.
A vetítéssorozatra ITT lehet jegyet foglalni.
Borítókép: Pier Paolo Pasolini munka közben (Fotó: Bettmann/Corbis)
