A darab központi kérdése, hogy vajon bemerészkedhet-e az ember és a tudomány Isten felségterületére. Egyszerűnek tűnhet, de mégis izgalmas filozófiai mélységekbe repítheti a gondolkodót a bennünk munkálkodó jóval és rosszal kapcsolatban. Ideális esetben a zenei anyag segíti ezt az utazást, s szerencsére Frank Wildhorn szenvedélyes zenéje pompás útitárs. A tökéletes összhatáshoz pedig kell még egy rendező, aki a darab kettősségét, a feszültségeket megfelelő arányban képes színpadra alkalmazni.
Vincze Balázs, akit az Operettszínház többek között a La Mancha lovagja koreográfus-rendezőjeként is jegyez, a gótikus musical-thrillerben szintén vállalta mindkét feladatot, s ezúttal sem okozott csalódást.
Dr. Henry Jekyll veszélyes és ismeretlen terepre téved, olyan szerrel kísérletezik, ami megváltoztatja az embert. Célja, hogy elválassza egymástól a jót és a rosszat, majd végül kiűzze a lélekből a sötétséget. Környezete természetesen őrültnek és bolondnak bélyegzi, ő azonban nem fél kipróbálni a felfedezését, saját magán kísérletezik a csodaszerrel. „Eljött az óra, eljött a perc”, s kettéválik benne a jó és a rossz. A férfi énje Jekyllre és Hyde-ra törik ketté.
E két énhez aztán két női sors is kapcsolódik, hősünk Emma Carew és Lucy Harris életének az alakulásáért is felelős lesz. Emma Jekyll jegyeseként a legvégsőkig kitart a férfi mellett, az édesapja kétségei ellenére is hű társa marad.
Lucy szeretetéhes, vágyik a gyengéd és odaadó férfira, ám Hyde a hatalmába keríti…