– Örömteli, hogy a pandémiás időszak ellenére is telt házas előadásaink vannak, ám egyáltalán nem költői a kérdés, hogy öt-tíz év múlva kik ülnek majd a nézőtéren – fogalmazott videóüzenetében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón. Mint mondta, a teátrumnak gondolnia kell a közönség utánpótlására. Nemrég kimondottan az ifjúságnak hirdették meg a Hegedűs a háztetőn című musicalt, de a Lázár Ervin-program előadásait is nagyon szeretik a gyerekek. – A Rozsda lovag és Fránya Frida egy családi musical, amelyre a legkisebbeket várjuk. A darabban játszó művészek szintén fiatalok, így az előadás igazán közel áll a gyerekek lelkéhez – hangsúlyozta Kiss-B. Atilla.
Mint elhangzott, a Rozsda lovag és Fránya Frida című gyerekmusical különös és mókás karakterekkel varázsolja el a kicsiket és nagyokat, miközben bemutatja, hogy nem csupán a szuperhősök szolgálhatnak példaként, hanem egy kedves és bátortalan, ám csupa szív karakter is lehet igazi hős.
A történet a valódi értékekről szól, arról, hogy nem erőnktől és pozíciónktól válunk „valakivé”, hanem emberségünk révén is elérhetjük célunkat. A musical emellett a környezettudatosságra is tanít.
Bozsik Yvette rendező-koreográfus a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a gyermek szent és tanító egyben, ezért nagyon fontos, hogy minőségi kultúrát adjunk neki. A darab az 1987-ben megjelent kultikus gyerekkönyvet dolgozza fel, amelyet Bozsik Yvette már többször megrendezett. Ám most egy új előadást készített, hiszen új a közönség. Mint rámutatott, más színházakban már megrendezte a darabot, ami olyan jól sikerült, hogy a német jogtulajdonosok neki adták a magyarországi színpadi rendezés állandó jogát.
Rozsda lovag karaktere pedig azért fontos, mert ahogy a népmesékben lenni szokott, a legkisebb fiú a furfangjával, kedvességével, bátorságával eléri a céljait
– jegyezte meg a rendező.
A darabhoz új jelmezek és díszlet is készült. Berzsenyi Krisztina jelmeztervező elmondása szerint a mai gyerekeket rengeteg vizuális inger éri, ezért intenzív színeket, nagy formákat álmodott meg. Vati Tamás díszlettervező arról beszélt, hogy mivel a mesekönyv és a rajzfilm képi világa adott, a kihívást sokkal inkább az jelentette, hogy a színház mit tud mindehhez hozzátenni vizuálisan.
