A húsvéti ünnepkörben, akárcsak karácsonykor, keveredik a profán és a szakrális elem. A pogány, kereszténység előtti idők emlékei is megjelennek a lelki, spirituális felkészülésben. Ezzel párhuzamosan szerepelnek a paraszti népszokások, amik téltől kezdődően, a tavaszváráson keresztül, a feltámadással végződő legnagyobb keresztény ünnepet előzik meg
– mondta el Mihályi Gábor.
Az együttesvezető arról is beszélt, hogy a népszokásokat számba véve tisztában vagyunk azzal, mik azok a hagyományok, amik a népünk lelkében gyökereznek, s mik a „divatelemek”, amiket figyelmen kívül kell hagynunk. Elmondta, hogy foglalkoznak a tavasszal is, mint a természet újjászületésével, a virágvasárnappal, Krisztus megfeszítésével és feltámadásával. Kicsit a télre is kitérnek, például a regölésre, arra a népszokásunkra, amelyben a kereszténységet megelőző pogány világ is keveredik: a férfiak énekében – miközben jókívánságokat mondanak – megjelenik a „Szent István szolgája” mondat, s olyan szarvast is említenek, amelyik a szarva közt a napot és a holdat tartja.
A húsvét időszaka nagyon összetett. Az ünnepet megelőző virágvasárnap hagyományai jelentősek, zöldágjárásnak vagy villőzésnek hívták a szokást, ami Jézus Jeruzsálembe való bevonulásához kötődik. Ezt követi a szent ünnep, ahol elcsendesedhetünk. Vasárnap ismét szokásokat – mint például a pászkaszentelést – idéznek meg, és előadásuk is egy nagy locsolkodással, locsolóbállal végződik. Nem ódzkodnak attól sem, hogy az emelkedett liturgikus énekek mellett megjelenjenek a paraszti világ kedves, pajkos, vidám, néha vaskosabb szövegű rigmusai, amik a farsang tájékán teljesen természetesek.
A produkcióban több mint százan vesznek részt. Mihályi Gábor elmondta, hogy az együttes mellett szerepelnek a Táncművészeti Egyetem végzős növendékei, a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola gyermekei, és néhány muzsikus, akiknek játékával e zenei világ még színesebb lesz.
– Az előadók sorából is látszik: fontosnak tartom a vokális hangzást. Hosszú évek óta éreztem a táncművészetben az ellentmondást, hogy a művészek a tánc közben mintegy mulatásként énekelnek csupán. Ez Bartók és Kodály hazájában némiképpen szegénységi bizonyítvány. Évek óta képzem a táncosaimat, hogy – ha nem is kórusként – de az adott szituációkban hitelesen tudjanak megszólalni. Számomra természetes, hogy eléneklünk egy református zsoltárt, vagy egy másik műsorban a Laudate Dominum – Dicsérjétek az Urat kezdetű részletet
– nyilatkozta az együttesvezető.
A program a Müpa megrendelésére készült azzal a szándékkal, hogy repertoárjába beépüljön, s annak a közönségnek a gondolati világát gazdagítsa, aki húsvét táján – a feltámadás reményében megcsendesedve – egy különleges és egyedi műsor iránt érdeklődik.
A témában ajánljuk Balla Ferenc riportját, amely a Magyar Katolikus Rádió csütörtöki, Zenés napköszöntő című műsorában hangzik majd el. További információk ITT.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Hagyományok Háza)
