Százkét évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra szakadtak szét szerelmek, családok, álmok a trianoni békediktátum aláírásával. Erről a szétszakítottságról, a józan emberi ésszel és szívvel felfoghatatlanról szól az Örök hűség című színházfilm, amely érzékletesen, magával sodró lendülettel ábrázolja egy család már-már idilli mindennapjait, majd széthullását. Teszi mindezt úgy, hogy a minden tekintetben korhű, ízléses látványvilág mellett megható történetmesélés bontakozik ki. És persze a zene is fontos szerepet kap.
Cári Tibor zeneszerző és a dalszövegeket jegyző Dolhai Attila tizenhárom kortalan dalba sűrítette bele a szereplők, sőt az egész magyarság fájdalmát.
Így a dallamvilág a kamarazenétől egészen a szimfonikus hangzásig terjed, kiemelve a történet líraiságát és drámaiságát.
Az Örök hűség alapjául valós események, Dér Zoltán matematika–fizika tanár, polihisztor feljegyzései szolgáltak, melyeket a filmben a legidősebb testvér oszt meg a nézőkkel.
A Temesváron élő magyar állampolgár elbeszéléseiből értesülünk az első világháború végéről, annak következményeiről, ami korábban elképzelhetetlen volt, és kataklizmaként rázta meg nemcsak az országot, de az ő személyes életét is. Magyarország széthullását, szülővárosa, Temesvár előbb szerb, majd román megszállását, végleges elcsatolását, családja menekültté és nincstelenné válását.
A film a nagypolitikai döntéseket, Trianon következményeit az egyéni sorsok szintjén mutatja be. A polgári jólét, évszázados hagyományok, nagyhatalmi tudat, létbiztonság foszlik egyik hónapról a másikra semmivé.
És bár e nemzeti tragédia egyre távolabb kerül tőlünk időben, épp a fennmaradt személyes dokumentumok feldolgozásának köszönhetően egyre több emberhez juthat el. Dér Zoltán emlékei ugyanis nem több és nem kevesebb viszontagságot és borzalmat mutatnak be, mint ami kortársai közül a többségnek kijutott. Mindemellett azért is fontos e témáról beszélni, hogy az újabb nemzedékek ne csupán a történelemkönyvek lapjairól ismerjék meg ezt a kort, hanem az első kézből származó beszámolón át szinte tapasztalatokat szerezzenek arról, ami néhány generációval ezelőtt országunkban és országunkkal történt.
Az alkotás tehát az egyén szintjén elszenvedett veszteségekről szól. A legnagyobb veszteséget pedig Ibolya (Gubik Petra), a fiatal, Budapesten tanuló pozsonyi lány és Miklós (Dénes Viktor), a Bor család egyik fiúgyermeke szenvedi el. Az ő kapcsolatuk szokványos időkben, szokványos körülmények között házasságban, polgári miliőben zajló átlagos családi életben teljesedne ki. Ám a történelem átír mindent, nem hagyva választást a fiataloknak. Győz az időbeli és térbeli korlát. Az ő személyes sorsuk, tragédiájuk szimbolikus, hiszen szakításuk mögött egész országrészek egymástól való búcsúja húzódik meg, amelyet a film kulisszaként használ, és a személyesség mögött folyamatosan nyilvánvalóvá tesz.
A Budapesti Operettszínház színészei pedig remekelnek a színházfilmben, amely sokszor nagyon közeli képekben meséli el a történetet, színházi dramaturgiával.
Érdemes még szólnunk az alkotás másik erős szimbólumáról, a vasúthálózatról is, amelyet Iványi Marcell rendező és Németh Ákos forgatókönyvíró szépen végigvisz az egész történeten. Kevésbé közismert, de Magyarország jelenlegi határait a történelmi Nagy-Magyarország vasúthálózatának megcsonkításával alakították ki, hogy minél jobban lebénítsák az országot. Így a vonat, a vagonok, a vasútállomás, a vasúti hálózatok finom erezete az Örök hűség központi motívumává válik. És ezt a szimbólumot testesíti meg a filmben a makettvasút. De mi teszi igazán hitelessé és átélhetővé a filmet? A látványvilág és a dalok üzenete, amely sokáig ott motoszkál a fejünkben.
Az Örök hűséget a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján vetíti a Duna Televízió, a szerződés aláírásának majdnem percre pontos időpontját felidézve, június 4-én 15 óra 41 perctől.
