Nicola Tesla mérnöki és fizikusi tanulmányokat folytatott a Habsburg Birodalomban, majd megismerkedett Puskás Tivadarral, és 1881-ben első munkahelye az American Telephone Company budapesti telefonközpontja lett. A legenda szerint váltakozóáramú motorjának tervét a Városligetben sétálgatva a porba rajzolta föl. Ezt később, 1888-ban Amerikában szabadalmaztatta. Neki köszönhetjük például a többfázisú villamoshálózatot, az energia vezeték nélküli továbbításának lehetőségét, az energiatakarékos világítást, a távirányítást, a napenergia-erőművet és a rádiót.
Tesla 166 éve született, mégis elevennek tűnik alakja, nemcsak a rengeteg, életünket ma is meghatározó fejlesztése miatt (146 szabadalom), hanem azért is, mert zseniális figura, különc személyiség volt.
Az 1880-as években Amerikában Edisonnal dolgozott, és az egyenáram-váltóáram harcából Tesla fejlesztése, a váltóáram került ki győztesen, ezért Edison életreszóló ellenségének tekintette. Tesla idős korában a galambokat gondolta igazi barátainak, egyedül halt meg egy hotelszobában.
Személyiségét halála után is próbálták megfejteni.
A felszínen kreatív, introvertált, kíváncsi, racionális, aszketizmusra hajlamos személyiségnek látszott. Már gyerekkorában feltűnt óriási képzelőereje: képes volt részletesen vizualizálni dolgokat, akár hosszú kísérleteket fejben lefolytatni. Legnagyobb örömének a felfedezést tartotta, ebbe csatornázta minden energiáját, ennek érdekében az alapvető érzelmeket is megtagadta magától.
Tesla azt tartotta, egy feltaláló ne is nősüljön meg, mert a nőnek adott figyelem elvenné az alkotástól az összes energiát.
Egyébként magányosnak tartotta magát.
Bár Tesla hangsúlyozta a racionalitásba vetett hitét, tudattalanul vonzódott a misztikushoz és az okkultizmushoz. Lappangó tulajdonsága volt nárcizmusa, mely abban tört utat, hogy
találmányait sokkoló, szenzációs módon igyekezett bemutatni a közönségnek.
Számos fóbiától szenvedett. Félt a kosztól és a betegségektől, irtózott a kövér nőktől, a fülbevalótól, a szőrtől és a gyöngyöktől, és kényszeresen mosott kezet és számolt. Kényszeres vonásait is munkája szolgálatába tudta állítani.
A Nicola Tesla – Végtelen energia című musical ezt a kivételes személyiséget viszi színpadra annak apropóján, hogy a tudós, bár sok ország vallja magáénak, több baráti szállal is kötődött Magyarországhoz. A darab a legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremt egyedi, lenyűgöző látványvilágot, mely izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a XIX. század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori pezsgő világot. A darab létrehozásában a szakma kiválóságai vettek részt. A dalokat az Artisjus- és Fonogram-díjas Sebestyén Áron jegyzi, a dalszövegek és a dramaturgia Müller Péter Sziámi munkái. A szövegkönyvet Egressy Zoltán írta. Koreográfia: Szabó Anikó. Rendező: Radó Denise. A főbb szerepekben: Nikola Tesla: Pesák Ádám/Ódor Kristóf/Mikola Gergő, Szigeti Antal: Szabó Máté/Kovács Áron/Mikola Gergő, Szigeti Adél: Békefi Viktória/Bori Réka/Györfi Anna/Magyar Viktória, Thomas Alva Edison: Szomor György/Lux Ádám/Tóth Sándor, Duka Tesla, Sarah Bernhardt: Janza Kata/Füredi Nikolett/Györfi Anna/Bori Réka/Fésűs Nelly/Benedekffy Katalin, George Westinghouse: Kautzky Armand/Gerdesits Ferenc, Bachelore/Lenin: Gerner Csaba/Maday Gábor.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Youtube)
