Az öt legjobb Stallone-film – A pusztító

Spartan helyre tette azt a bizonyos „szép új világot”.

Forrás: Képernyőkép - Videa.hu

Európai kitérő után, mely során Jean-Paul Belmondo filmjeit igyekeztünk bemutatni, a héten ismét visszatérünk a tengerentúlra.

Meglehetősen nagy fába vágtuk a fejszénket, mert a 80-as és a 90-es évek egyik legnagyobb akcióhősét, Sylvester Stallonét próbáljuk meg pár filmjén keresztül közelebb hozni önökhöz. Sly, ahogy nagyon sokan hívják, igazi világsztár. Szinte minden filmje kasszasiker volt és még ma is hihetetlen népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy már 76 éves. Erre a legjobb példa a pár hete az egyik streamingcsatornán bemutatott új filmje, a Szamaritánus, ami annak ellenére, hogy nem nevezhető csúcsalkotásnak, mégis hatalmas nézettséget ért el. Ez pedig annak tudható be, hogy Stallone önazonos, nem maníroskodik, ezáltal mind a mai napig meg tudta őrizni a férfias sármját. Ő az a régi vágású akcióhős, aki mára már kiveszőben van, hiszen az elnőiesedett férfiak és elférfiasodott nők, nyakra-főre készülő butuska képregény-adaptációk és számítógépes trükkök világában már nincs szükség ilyen típusú hősökre. De ezt csak a trendi, liberális agytrösztök gondolják így, a közönség másképp vélekedik, ezért népszerű ma is Sylvester Stallone. 

Sly New Yorkban született, Manhattan beszédes nevű negyedében a Hell’s Kitchenben. Ráadásul a születése pillanatában eldőlt, hogy különleges lesz, mert az orvos megsértett az arcán egy ideget, ez okozta a mára védjegyévé vált különleges szájtartását és jellegzetes beszédét. Mindig vonzotta a filmes világ. Először apróbb statisztaszerepekben tűnt fel úgy, mint Woody Allen Banánköztársaság (Bananas, 1971) című vígjátéka, vagy az 1975-ös A második utca foglyai (The Prisoner of Second Avenue), Jack Lemmon főszereplésével. Az igazi áttörést az 1976-os Rocky című film hozta meg a számára, ami váratlan siker lett az egész világon, bevételi rekordokat döntött és tíz Oscar-jelölést kapott, ebből hármat el is nyert (legjobb film, legjobb rendező, legjobb vágás). Innentől kezdve futószalagon jöttek a nagyobbnál nagyobb szerepek és kasszasikerek. Stallone népszerűsége tehát mind a mai napig töretlen. Igazi akciófilmsztár, akinek a filmjei nem csupán az izgalmas akciójelenetekről és vitriolos beszólásokról szólnak. Stallone mindig, minden filmjében törekedett arra, hogy az emberi oldalát mutassa a nézőknek. Ez tehát Sly titka. Filmjeiből összeállított ötös toplistánkat igyekeztük úgy megkomponálni, hogy felvillantsuk Stallone többféle arcát. Az első héten egy igazi vérbő sci-fi, akciófilmmel kezdünk, az 1993-as A pusztító (Demolition man) című mozival.

5. A pusztító (1993)

Azért esett a választás Marco Brambilla filmjére, mert a vászonra vitt, elképzelt jövő, napjainkban húsba vágóan aktuálissá vált. A film ugyanis 2032-ben játszódik, egy kitalált, erőszakmentes jövőben, ahol látszólag minden szép és jó. De amikor ennek a fokozatosan legyengült vagy legyengített társadalomnak szembe kell nézni a valódi, mindenre elszánt gonosszal, eszköztelenül áll előtte, hiszen nem készítette fel őket senki arra, hogy meg tudja védeni magát. A filmet mai szemmel megnézve egyértelműen a nyugati civilizáció zsákutcája rajzolódik ki előttünk. Hátborzongató belegondolni abba, hogy amin 1993-ban még jót nevettünk, mára jéghideg valósággá vált. A filmben a föld alatt élő, mindennapi betevőért küzdő emberek képe szintén szimbolikus jelentőségű és könnyen párhuzamba állítható a mai világgal, amelyben a leggazdagabb egy százalék birtokolja a világ összes vagyonának a felét.

Óhatatlanul is Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1932-es regénye, disztópiája a Szép új világ (Brave New World) sejlik fel a szemünk előtt. A film egyébként egyes vélekedések szerint Nemere István 80-as években írt Holtak harca című könyve alapján készült, legalábbis jelentős a hasonlóság a két alkotás között, a városi legenda úgy tartja, hogy peren kívül megegyeztek a felek a jogdíjról. De erről pontos, hiteles információt nem találtam.

A történet szerint John Spartan (Sylvester Stallone) a legkeményebb zsaru, Simon Phoenix (Wesley Snipes) pedig a legőrültebb bűnöző együtt kerül egy modern börtönbe, ahol hosszú évekre hibernálják őket. Azonban Phoenix 2032-ben elszabadul, és csak egyetlen ember tudja felvenni vele a harcot: John Spartan, így őt is fel kell engedni a lefagyasztásból, mert a teljesen elpuhult, fegyvertelenné tett rendőrség nem képes megfékezni a vad, durva, erőszakos Phoenixet. A film helyszínei, kulisszái, a megálmodott futurisztikus, cyberpunk világ zseniálisan van megkomponálva. Az pedig különösen hálás és érdekes téma, ha ebbe az új jövőbeli világba a régi világból, a jelenünkből érkezik valaki. 

Spartan (Sylvester Stallone) és Phoenix (Wesley Snipes). Fotó: Mafab.hu

Nagyszerűen használja ki a film az ebből a konfliktusból adódó lehetőségeket, tréfás helyzeteket, frappáns párbeszédeket használva. Az akciójelenetek nagyon jól megkoreografáltak, ma is megállják a helyüket, de azért az valószínű, hogy mai modern trükkökön és látványorgiákon edződött fiataloknak még ez az 1993-ban extra pörgősnek számító akciófilm is lassúnak tűnik. Snipes és Stallone remek ellenpólust alkotnak, szinte forr a levegő, amikor találkoznak. Sandra Bullock pedig zseniálisan alakítja a modern világ által mesterségesen naivvá tett rendőrnőt, aki azért titkon vágyódik a régi világ után. Egy érdekes utalás a már említett Huxley könyvre a filmben, hogy a Bullock által játszott karakter neve, Lenina Huxley és a könyv egyik szereplőjét is Leninának hívják.

A Pusztító egy akciófilm, nem is kell többet várni tőle, de pont ezért tudott felkerülni a Stallone filmjeit bemutató toplistánkra, mert ennek ellenére a jövőről alkotott elképzelése sajnos maximálisan beigazolódni látszik, hiszen például a film egyik sokat idézett jelentében a káromkodásért büntetőcédulát oszt egy automata, ami teljesen nonszensznek és agyamentnek tűnik, Spartan zseniálisan ki is figurázza ezt a filmben. De ez az eljárás, ha belegondolunk, meglepő módon emlékeztet minket a mostani PC-világra, ahol már gyakorlatilag semmit sem lehet a nevén nevezni, mert, mondjuk, a közösségi háló cenzorai azonnal szankciókkal élnek, letiltanak. 

Szóval túl azon, hogy egy mai szemmel nézve is remek kis akciófilm A Pusztító, az idő mára aktualizálta a mozi alapvető mondanivalóját is. Ezért a pluszértelmezésért tudott kiszorítani a toplistáról olyan, szintén remek, sokak által kedvelt Stallone-akciófilmeket, mint a Túl a csúcson (Over the top), a korábbi évtizedek legnagyobb akciósztárjait felvonultató Feláldozhatók- sorozat (Expendables), a Függőjátszma (Cliffhanger) vagy éppen a Tango és Cash, a zseniális Kurt Russell-lel.

Idővonal: A Pusztító című filmet 1993-ban mutatták be, abban az évben, amikor Magyarországon, a pörbölyi tragédiában tizenkét ember vesztette az életét, mert iskolásokat szállító autóbusz hajtott a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél; Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlott; George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírta Moszkvában a START–II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével;  II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. Többek közt az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget; az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját és 61 éves korában meghalt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. Az új miniszterelnök, Boross Péter december 21-én alakította meg kormányát. (Wikipédia)

A jövő héten, sorozatunk következő epizódjában Sylvester Stallone egészen más arcát mutatjuk meg önöknek.

Borítókép: Spartan (Sylvester Stallone) rendet tesz (Forrás: Képernyőkép - Videa.hu)