A Magyar Művészeti Akadémia immár ötödik alkalommal hirdette meg Művészeti ösztöndíj programját, mely évente száz művésznek és elméleti szakembernek kínál hároméves pályázati lehetőséget. Az MMA ösztöndíja már a kezdetektől különbözik más hazai kulturális ösztöndíjaktól. Richly Gábor, az MMA főtitkára mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az akadémia elnöksége a komoly anyagi támogatás mellett a szakmai segítség nyújtását és a közösség építését tűzte ki célul:
Ez az ösztöndíj hozzásegíti a támogatott művészeket és elméleti szakembereket ahhoz, hogy felszabadítsák az alkotásra szánt időt; lehetőséget kapnak arra, hogy fókuszáltan foglalkozzanak a pályázatban bemutatott és meghatározott művészeti vagy kutatói munkával. Azt gondolom, különlegesen kedvező feltétel, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti ösztöndíj programja esetében nem egyéves projekteket várunk, hanem a nagyobb ívű munkák megvalósítását támogatjuk, így egészen más perspektívában és léptékben lehet gondolkodni. Továbbá kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az anyagi segítségen túl az egyre inkább atomizálódó világban közösséget szervezzünk. Célunk egy olyan szakmai közeg létrehozása, ahol a hasonló kihívásokkal küzdő szakemberek inspirálják egymást, s megoszthatják egymással a kérdéseiket és a válaszaikat egyaránt.
– Az ösztöndíj esetében a támogatottak nemcsak a saját területükön elismert kollégákkal konzultálhatnak rendszeresen, hanem művészeti ágakon áthidaló eszmecserét folytathatnak, ami az MMA-nak a kezdetektől fontos célkitűzése volt. A program 2018-ban indult, s az idei évfolyammal együtt ez idáig ötszáz ösztöndíjast jelent a kilenc különböző – építőművészet, fotó- és filmművészet, iparművészet és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet és zeneművészet – szekcióban – tette hozzá.A program egyik különlegessége, hogy a hároméves időszak végével nem engedik el teljesen az egykori támogatott kezét, hanem újabb platformokat, fórumokat nyitnak a megkezdett közös munka folytatására. Richly Gábor hangsúlyozta, hogy kiemelten kívánnak foglalkozni a program befejezését követő időszakkal és az utánkövetéssel. Mint mondta, szeretnék, ha megmaradna az egykori ösztöndíjasok és az MMA közötti viszonylag aktív együttműködés.
– Ugyanakkor ügyelünk arra, hogy ez a kapcsolat semmiképpen se legyen öncélú. Azt keressük, hogyan tudjuk a legadekvátabb módon továbbra is segíteni a művészeket és az elméleti szakembereket – mondta a főtitkár. Éppen ezért a végzett ösztöndíjasokra is számítanak a nemrég útjára indult komoly kezdeményezések megvalósításában és működtetésében:
– Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) friss igazgatójaként a közelmúltban kapott megbízást az elnökségtől arra, hogy egyrészt dolgozza ki az ösztöndíjprogramhoz kapcsolódó alumnirendszer részleteit, amely elősegíti azt, hogy – a neves egyetemekről kikerült hallgatókhoz hasonlóan – a volt ösztöndíjasok nyomon követhessék egymás pályáját és időnként hírt kapjanak az alma materről is. A másik lényeges kezdeményezés, hogy az MMKI egy olyan támogatási és pályázati rendszert hozzon létre, amely lehetővé teszi, hogy a három esztendő alatt megszületett eredmények eljussanak a szélesebb közönséghez is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például az irodalmi szekcióban dolgozók könyvkiadáson gondolkodnak, akkor ebben segítsük őket, vagy ha a képzőművészeti szekcióban alkotók kiállítást szeretnének szervezni, akkor ehhez próbáljunk megfelelő hátteret biztosítani. Ha pedig a zeneművészeti szekcióban végzett ösztöndíjas zeneszerzők vagy előadóművészek szeretnének új műveket bemutatni, akkor a koncertszervezésben leszünk a segítségükre – és még sorolhatnám a további lehetőségeket. E sorba illeszkedik a 2022-es ösztöndíjas tárlat is: a képzőművészeti, valamint az iparművészeti és tervezőművészeti szekciókban végzett ösztöndíjasok az év elején a Pesti Vigadó két nagy kiállítótermébe szervezett csoportos kiállításon vehettek részt.
A következő éveket érintő elképzelésünk, hogy a többi szekció eredményeit is prezentáljuk, ami valójában kilenc szekció seregszemléjét jelenti majd. A kiállítás időtartama alatt ugyanis lehetőség nyílik a Sinkovits Imre-kamaraszínpadon, valamint a Makovecz-teremben színházművészeti vagy tánc- és előadóművészeti események szervezésére, illetve az elméleti szakemberek eredményeit is megismerheti a közönség
– fogalmazott Richly Gábor. Két újabb színtérrel bővülhet az MMA együttműködési portfóliója, külföldi magyar intézetekkel vették fel ugyanis a kapcsolatot, továbbá regionális kulturális központokkal szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani.
–
2022-ben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, majd a frissen megalakult Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötöttünk együttműködési megállapodást a magyar kortárs művészet külföldön történő széles körű bemutatása érdekében. E megállapodás egyik fontos pontja, hogy az akadémikusainkon, a köztestületi tagjainkon, illetve a tagozati díjazottjainkon kívül a jelenlegi és az egykori ösztöndíjasaink számára is szeretnénk külföldi bemutatkozási lehetőségeket biztosítani a magyar kulturális intézetek bevonásával. Ezáltal e kiváló művészek a későbbiekben akár az akadémián kívül is megtalálhatják azokat a fórumokat, intézményeket, amelyek visszavárják őket a programjaikra
– avatott be a külföldi kooperáció hátterébe a főtitkár. Hozzátette: a Magyar Művészeti Akadémia másik új kezdeményezése a regionális, fővároson kívüli működés elindítása a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével. – Ez egy újfajta struktúra és működési elv kidolgozását igényli, egyben jelenti. Célunk, hogy az MMA által kínált művészeti programok, lehetőségek a vidéki városokban, jelentős kulturális központokban is elérhetővé váljanak, amelyekben az ösztöndíjas alkotások is kellő teret kapnak majd. E hosszú távú tervünk megvalósításában együttműködő partnerünk a Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Veszprémben regionális székházzal rendelkező Magyar Tudományos Akadémia, amelynek vezetőségével idén sikeres egyeztető megbeszéléseket tartottunk. Az említett városokon felül még Kecskeméten és Győrött szeretnénk kialakítani egy-egy regionális központot – ezáltal megvalósulhat az országos lefedettség is.
Borítókép: Nemzetközi együttműködésről, országos lehetőségekről is tárgyal a főtitkár (Fotó: Havran Zoltán)
