időjárás 1°C Rómeó , Tódor 2023. február 7.
logo
Ismert magyar műveket hoz még közelebb a Magyar Nemzeti Galéria virtuális múzeuma

Művészet az otthon kényelméből

Szilágyi-Nagy Ildikó
2023.01.23. 07:08
Művészet az otthon kényelméből

A Magyar Nemzeti Galéria virtuá­lis múzeumában otthonról fedezhetünk fel magyar kulturális ikonoknak számító műtárgyakat. A kiállítások egész tárlatokat vagy egy-egy műalkotást mutatnak be az MNG weboldalán. Lapunk arra volt kíváncsi, mit tud nyújtani egy virtuális kiállítás a legismertebb magyar festménynek tartott Majális című kép kapcsán.

A virtuális kiállítás ugyan nem adja vissza az élő műtárgy atmoszféráját, de két óriá­si előnyét élvezhetjük. Elérhető otthonról, és ezzel azt is nyerjük, hogy a saját időnkben fogadhatjuk be az információt, amelyet esetleg elmulasztanánk, ha nem veszünk részt tárlatvezetésen, vagy, ha nem a táblákat olvasgató típusba tartozunk.
A fogyasztói társadalom a múzeumlátogatókat is arra szocializálta, hogy keressék az újdonságokat. A művészetek helyzete annyiban jobb, amennyiben a kanonizált művek iránti érdeklődés mindig új hullámokat vet. Jogos ez az érdeklődés azon magyar festmények iránt, amelyek afféle kulturális ikonként, a magyarok többségének evidenciabázisába tartoznak. Ez azt is jelenti, hogy azt hisszük, az ilyen képekről már mindent tudunk. 

Ám ha végigsétálunk a Magyar Nemzeti Galéria virtuális múzeumának kiállítá­sain, akkor kevésbé kézenfekvő részleteket is megtudunk egy-egy festő életművéről vagy akár egyetlen képről, például Szinyei Merse Pál Majális című festményéről.


A Majális átütő színeivel a kora tavaszi megújulás atmoszféráját teremti meg, a piknikezők egyszerre közvetítik az életerőt és a nyugalmat. Szinyei Merse Pál ezzel a fiatalkori fő művével már 1873-ban beletalált abba a vágyképbe, mely a XXI. században a közös nagy álomnak is mondható.


Ez az aktualitás a romantika azon jellegzetességéből is fakad, hogy a romantikus festők a nagy témákat kívánják megragadni, ezek pedig az afféle örök emberi kérdések. Miközben Euró­pában az 1870-es években megszületik az impresszionizmus és kiteljesedik a realizmus, addig itthon Szinyei Merse Pál a fantáziájában keveri ki az ideális válaszokat az általános emberi kérdésekre, noha ő akkor a Majálissal csak egy hétköznapi témát akart megragadni, elszakadva a romantikus ábrázolás kelléktárától.
Szinyei Merse Pál másik fő műve, a Lilaruhás nő, szintén ebben a fiatalkori alkotói periódusában született. Az alkotás élettörténeti kontextusában a realizmus mégis beszivárog a festmények értelmezésébe. Hiszen mi sem logikusabb, szinte földhözragadtabb, mint hogy egy gazdálkodással foglalkozó fiatal festő természeti képet és a feleségét fesse (ő a lila ruhás asszony modellje). A kéznél lévő, kézhez álló témák mégis a magyar festészet legnagyobb alkotásai közé kerültek.
 

Miközben ma azt érezzük, és azt kedveljük Szinyei Merse Pál képében, amit romantikusnak látunk, a korabeli kritikának a kép modernizmusa tűnt fel, és emészthetetlennek bizonyult. 

A festményt csak több mint húsz év elteltével értékelték. Szinyei Merse Pál szavaival: „A modern arány, a borzas fiatal óriás realizmusával úgy megrázta az aesthétikusok által mesterségesen kombinált akadémikus alkotmányt, hogy biz az romba dőlt.”
Szinyei szerint a festészet „Elgyengül, hanyatlik, ha eltávolodik a természettől, s ifjú erőre kél, mihelyt közvetlenül érintkezik a természettel, az anyafölddel.” Szinyei Merse Pál művészetének ez a természetre való ráhagyatkozása az a jellegzetesség, ami ma újra közel hozza a nézőhöz. Egyébként a mester a természet megfigyelése után műtermében festette meg a képet hosszú hónapok alatt, éppannyit beleadva a fantáziájából, mint a természeti környezetből.
A virtuális kiállításon olvashatunk részleteket Szinyei Merse Félix édesapjáról írt visszaemlékezéséből, közelről szemügyre vehetjük a figurákat, megtudhatjuk, hogy a modellek, akik maguk is művészek, sosem voltak így együtt, ebben a kompozícióba, hanem Szinyei Merse Pál külön festette meg őket és helyezte a képre.
Szinyei Merse Pál sejtette, hogy festménye nem fog pozitív fogadtatásban részesülni, és azt, hogy erről mit gondol, jól kifejezi a testbeszéd, amellyel magát ábrázolta: hátsó felét mutatva a képet szemlélő kritikusoknak.

Borítókép: Szinyei Merse Pál: Majális (FotóMTI/Szigetváry Zsolt)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.