Ez az aktualitás a romantika azon jellegzetességéből is fakad, hogy a romantikus festők a nagy témákat kívánják megragadni, ezek pedig az afféle örök emberi kérdések. Miközben Európában az 1870-es években megszületik az impresszionizmus és kiteljesedik a realizmus, addig itthon Szinyei Merse Pál a fantáziájában keveri ki az ideális válaszokat az általános emberi kérdésekre, noha ő akkor a Majálissal csak egy hétköznapi témát akart megragadni, elszakadva a romantikus ábrázolás kelléktárától.
Szinyei Merse Pál másik fő műve, a Lilaruhás nő, szintén ebben a fiatalkori alkotói periódusában született. Az alkotás élettörténeti kontextusában a realizmus mégis beszivárog a festmények értelmezésébe. Hiszen mi sem logikusabb, szinte földhözragadtabb, mint hogy egy gazdálkodással foglalkozó fiatal festő természeti képet és a feleségét fesse (ő a lila ruhás asszony modellje). A kéznél lévő, kézhez álló témák mégis a magyar festészet legnagyobb alkotásai közé kerültek.
Miközben ma azt érezzük, és azt kedveljük Szinyei Merse Pál képében, amit romantikusnak látunk, a korabeli kritikának a kép modernizmusa tűnt fel, és emészthetetlennek bizonyult.
A festményt csak több mint húsz év elteltével értékelték. Szinyei Merse Pál szavaival: „A modern arány, a borzas fiatal óriás realizmusával úgy megrázta az aesthétikusok által mesterségesen kombinált akadémikus alkotmányt, hogy biz az romba dőlt.”
Szinyei szerint a festészet „Elgyengül, hanyatlik, ha eltávolodik a természettől, s ifjú erőre kél, mihelyt közvetlenül érintkezik a természettel, az anyafölddel.” Szinyei Merse Pál művészetének ez a természetre való ráhagyatkozása az a jellegzetesség, ami ma újra közel hozza a nézőhöz. Egyébként a mester a természet megfigyelése után műtermében festette meg a képet hosszú hónapok alatt, éppannyit beleadva a fantáziájából, mint a természeti környezetből.
A virtuális kiállításon olvashatunk részleteket Szinyei Merse Félix édesapjáról írt visszaemlékezéséből, közelről szemügyre vehetjük a figurákat, megtudhatjuk, hogy a modellek, akik maguk is művészek, sosem voltak így együtt, ebben a kompozícióba, hanem Szinyei Merse Pál külön festette meg őket és helyezte a képre.
Szinyei Merse Pál sejtette, hogy festménye nem fog pozitív fogadtatásban részesülni, és azt, hogy erről mit gondol, jól kifejezi a testbeszéd, amellyel magát ábrázolta: hátsó felét mutatva a képet szemlélő kritikusoknak.
Borítókép: Szinyei Merse Pál: Majális (FotóMTI/Szigetváry Zsolt)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!