A Hátsó füves – Egy eltűnő futballvilág képei című kiállítás a PIM sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban fotók, tárgyak, emlékek, filmek, berendezett terek segítségével idézi fel a falusi futballvilág jellegzetes mozzanatait, emberközeli pillanatait, társadalmi viszonyait, kiveszőben lévő értékeit. A Pulszky Társaság–Magyar Múzeumi Egyesület a tárlatnak ítélte az Év kiállítása 2022 díjat a négymillió forint alatti bekerülési költségű jelöltek kategóriájában. Ringer Istvánnal, a múzeum igazgatójával beszélgettünk a tárlat létrejöttéről, hátteréről, különlegességéről.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A kiállítás alapjául a Nemzeti Sport éveken keresztül futó országjáró sorozatának képi, filmes és szöveges gyűjteménye szolgált – kezdte a beszélgetést Ringer István, majd így folytatta: a képek Balogh László, Földi Imre, Reviczky Zsolt, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi, Varga Dzsenifer és Veres Viktor fotóriporterek munkái.
Könyv is született a képekből, a Hátsó füves – Barangolás a magyar futball rejtett tájain címmel. 2015-ben Csillag Péter újságíró, a Nemzeti Sport főmunkatársa, a kiállítás kurátora és a Magyar Nemzet fotóriportere, Mirkó István hónapokon keresztül járták a történelmi Magyarországot, felkeresve a legeldugottabb pályákat.
2015 után 2017-ben, végül 2019-ben indult útnak Csillag Péter a képek említett alkotóival. Csillag Péter csaknem százötven helyszínt érintő gyűjtése a vele tartó fotóriporterek lenyűgöző, mégis emberközeli képeivel vált teljessé.
A művészi kivitelű album a falusi labdarúgás kiveszőben lévő, gyökeresen átalakuló világának talán utolsó pillanatfelvétele. A rögzített mozzanatok és a „pályaszéli költészet” fekete humorával átszőtt szövegek messze túlmutatnak a sport keretein, éles korrajzot és szociológiai látleletet is kínálnak.
A sorozatban bemutatott amatőr csapatok sorsa meglepő élességgel tárja elénk a kistelepülések társadalmi kihívásait: a falusi oktatás küzdelmeit, az elvándorlás hatásait, az öregedő lakosság megváltozott igényeit, a cigányság kiútkeresését.
Fotó: Mirkó István
Visszatérve a kiállításra, Ringer István elmondta, hogy a hagyományos múzeumi megközelítéssel szakító témaválasztás olyan különleges történetek bemutatására kínált lehetőséget, mint például az ország legmagasabban, 627 méteren fekvő bükkszentkereszti pályájának építéséé.
Láthatunk a kiállítótérben egy lelátót fa ülőkével, ahol szabad szotyolázni, játékvezetői relikviákat vagy egy komplett öltöző berendezését.
A Pécsváradi Spartacus SE sporttelepéről érkezett a kiállítás méltó felütését megadó kasszabódé, ami nem más, mint a tyukodiak által is használt telefonfülke. A régi tárgyakkal együtt emlékek és élmények költöztek be a múzeumi térbe. Akinek valaha a pályán vagy a lelátón köze volt az amatőr focihoz, nosztalgiával lép be ide, saját emlékei elevenednek meg előtte. A tárlaton tárgyleírások helyett csupán kapaszkodókkal találkozunk cikkrészletekbe, rövid magyarázatokba vagy játékokba rejtve.
Fotó: Mirkó István
A kiállítótér végében alakították ki a Harmadik félidő bisztrót, amelynek a régi focis aranyköpésekkel és mezgyűjteménnyel dekorált falai között rendhagyó előadásokat szervez a Kazinczy Ferenc Múzeum. Ringer István büszkén említette a társadalmi, történelmi, kulturális témákat is érintő beszélgetéssorozatot, amelyen Egervári Sándor korábbi szövetségi kapitánytól Herczeg András debreceni sikeredzőn, Pisont István, Dombi Tibor, Juhár Tamás válogatott játékosokon át Kassai Viktor játékvezetőig több mint harminc, országosan ismert futballszereplő adott számot a labdarúgás hátországához fűződő kötődéséről. Mint megtudtuk, idén is tervezi a beszélgetések folytatását, hiszen a tárlat egész évben látogatható. Az igazgató elmondta, hogy létrejött egy csak a fotókat tartalmazó utazó kamarakiállítás is, amely az országot járja. Most a szécsényi múzeumban látható.
A sátoraljaújhelyi kiállítás ihletéséből az értékmentés, a közösségteremtés szándéka indította el a regionális kísérleti projektet, a megszűnt falusi csapatokat egy-egy mérkőzésre felélesztő Hátsó füves futballmentő túrát. Regionális mozgalom indult a környékbeli szunnyadó futballközösségek megtartására, a futballban rejlő identitáserősítő, kohéziós értékek megőrzésére.
A Hátsó füves futballmentő túra 2022 tavaszán nyolc falusi helyszínt érintett: Hercegkút, Bodrogolaszi, Tolcsva, Makkoshotyka, Hollóháza, Füzér, Mikóháza és Olaszliszka településeket.
Fotó: Mirkó István
Ringer István és Csillag Péter vezetésével a tiszta amatőr szellem jegyében megalakult a Zempléni Főnix nevű alkalmi futballcsapat, amely Sátoraljaújhely vonzáskörzetében tavaly áprilistól júliusig járta a vidék elhagyott pályáit, és az újra összeálló ellenfelekkel visszahozta a régi idők meccshangulatát.
A zempléni vidék megszűnt falusi csapatait egy-egy mérkőzésre feltámasztó Hátsó füves futballmentő túra kimondott célja, hogy a helyi labdarúgás értékeit a település kultúrájának, mindennapjainak szerves részeként, a társadalmi összefogás ösztönzőjeként kezelje. Fontos szempont, hogy a különböző településeken rendezett futballünnepek kiegészüljenek az adott falu jellegzetességeit kidomborító helytörténeti, kulturális vagy zenei programokkal. A Hátsó füves futballmentő túrát a Magyar Labdarúgó-szövetség jelölte a legjobb társadalmi kezdeményezés kategóriájában az Európai Labdarúgó-szövetség által kiírt Grassroots Awardson.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
