A „Bicsérdy-jelenséget” tisztázza Áprily Zoltán Bicsérdy-kutató könyve

Életrajzi könyv jelent meg Bicsérdy Béla (1874–1951) életmódreformerről Áprily Zoltán kutatásai alapján. A „Bicsérdy-jelenség” sport-, sajtó-, orvos- és társadalomtörténeti szempontból is érdekes, ám ez az első munka, mely eloszlatja a hajdani életmódapostol körüli a félreértéseket, szembenéz a negatív és pozitív legendákkal. Lapunk a könyvről kérdezte a szerzőt.

2023. 02. 14. 11:11
20230125 Budapest Áprily Zoltán író Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Miért volt érdemes megírni, miért érdemes olvasni a Bicsérdy Béla életét feldolgozó könyvet?
– Bicsérdy világszenzáció volt a maga korában, sőt ma is az lehetne. Súlyemelési rekordjai alapján az 1900-as évek elején a világ egyik legerősebb embereként tartották számon. Ezt már vegetáriánusként érte el, és életmódreformeri tevékenysége is leginkább arról ismert, hogy a húszas években ő csapta a legnagyobb reklámot a növényi táplálkozásnak. Akkoriban a vegetárizmus és a természetes életmód nem volt olyan felkapott, mint napjainkban, hanem unikumnak számított, Amerikától Ausztráliáig cikkeztek róla az újságok. Egy németországi híve például csak azért tanult meg magyarul, hogy elolvashassa a könyveit. Bár nyilvános szerepléseivel csak pár évig volt porondon, mégis évtizedekig fennmaradt a neve. A „bicsérdista” kifejezés a vegetáriánus szinonimája lett a rendszerváltásig. Emellett rossz hírneve is volt, mert néhányan azok közül, akik esztelenül követték a tanításait, pél­dául szélsőségesen böjtöltek, meghaltak, a sajtó persze felkapta ezeket az eseteket.

– Mi lehetett a titka annak, hogy ilyen széles körben lett népszerű?
– Bicsérdy egyértelműen a nyomtatott sajtónak köszönhette az ismertségét, és óriási visszhangja volt az akkori társadalomban. Még életében bekerült a lexikonokba, zongoraművet, színdarabokat írtak róla. Ám személye végletesen megosztó volt: vagy fanatikusan imádták, vagy szenvedélyesen gyűlölték. A korabeli sajtóban jellemző módon a lehető legrosszabb hírét keltették, ennek ellenére több értelmiségi is nyíltan kiállt mellette, például Prohászka Ottokár, Kodolányi János, Kosztolányi Dezső, aki miatta lett egy ideig vegetáriánus. Bár Bicsérdy stílusa sokszor goromba és nyers volt, határtalan önzetlensége megkérdőjelezhetetlen. A tanácsaiért soha nem fogadott el pénzt, magánelőadásait ingyen tartotta, és minden segélykérő levélre válaszolt. Legfőbb törekvése az volt, hogy önmaguk által váltsa meg az emberiséget.

– A könyvből Bicsérdy életmódelvei is elsajátíthatók? Javasolhatók-e ezek ma?
– A bicsérdizmus lényege, hogy az egyén vállaljon maximális felelősséget önmagáért. Ennek része többek között a helyes táplálkozás, testünk tisztán tartása böjtök, légzőgyakorlatok, izzasztókúrák által, a rendszeres testmozgás és a folyamatos tanulás. A könyvemben az erről szóló fejezet rövid esszencia, bővebben Bicsérdy könyveiben érdemes olvasni. Ezekből ma is sok mindent lehet tanulni, de fontos, hogy szűrőkkel olvassa az ember. A munkám nemcsak életrajz, hanem olyan motivációs könyv, amely az egyéni felelősség hangsúlyozásán kívül a kritikus gondolkodást is népszerűsíteni szeretné.

Borítókép: Áprily Zoltán (Fotó: Mirkó István)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.