Magyar részvétel a 2023-as Prágai Quadriennálén

A színházi látványtervezés és szcenográfia kiemelkedő nemzetközi eseménye az 1967 óta négyévente megrendezett Prágai Quadriennálé, amely idén június 8. és 18. között várja az érdeklődőket a cseh fővárosban. Magyar alkotók szinte a kezdetek óta részt vesznek a nemzetközi kiállításon, ahol országunk idén is képviselteti magát mind az Országok és Régiók, mind a Diákszekció, mind pedig a Fragmentumok II kiállításaiban.

Magyar Nemzet
2023. 02. 28. 14:30
prágai
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A több évtizedes múlttal rendelkező Prágai Quadriennálé témája ezúttal a „ritka” (rare) hívószó köré épül, amely a pandémia utáni megváltozott életünk különös pillanataira utal, másrészt a művészetnek az emberek közötti kapcsolatok újrateremtésében betöltött szerepére kérdez rá. Ahogyan a művészeti program kiírása fogalmaz: „A válság ráébresztett bennünket emberi kiszolgáltatottságunkra, a távolság – a hozzánk közeli és távoli dolgok újragondolásának jelentőségére, a közvetlen környezetünkhöz és a világhoz fűződő viszonyunk minőségére, valamint saját mobilitásunk lehetőségeinek vizsgálatára. Az emberi, személyes és bensőséges szinten való közvetlen találkozás ritkává és egyedivé vált. Ezen a szinten születik meg a művészet.”

prágai kiállítás
Devich Botond látványtervei a Winterreise című előadáshoz (Fotó: OSZMI)

A több évtizedes hagyományokhoz híven a magyar részvételt idén is az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezi, amely a kiállító művészeket és alkotásokat pályázati úton kérte fel. 

Amellett, hogy a magyar kiállítások mindegyike egyéni módon értelmezi a PQ művészeti programját, a magyar szervezők kérésére, az egyes installációk Madách Imre születésének 200. évfordulójához, a magyar drámaköltészet kiemelkedő alakjának szellemiségéhez, és főművéhez, Az ember tragédiájához is kapcsolódnak, amennyiben továbbgondolják Madáchnak az emberiség sorsára irányulóan megfogalmazott alapvető és újra aktuálissá váló kérdéseit.

Az Országok és régiók szekció installációja, a winterreise.box Devich Botond látványtervező és Tarnóczi Jakab rendező közös alkotása. Az installáció az Örkény István Színházban futó Winterreise előadásuk díszlete alapján készült.

A színházi látványtervezést oktató egyetemek körében kiírt Diákkiállítás pályázatának nyertesei – a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Rippl-Rónai Művészeti Intézet látványtervező, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) média design szakjainak hallgatói – közösen készítik el Merre tartunk? című installációjukat.

prágai
A Merre tartunk? látványtervei (Fotó: OSZMI)

A tervek egy középpont nélküli, interaktív labirintust ábrázolnak, amely egyben Madách hősének, Ádámnak a történelem korszakain keresztüli bolyongását is jelképezi. Az ember tragédiájának ismertetése mellett az útvesztő egyes elemein maguknak az egyetemeknek is lehetőségük nyílik a bemutatkozásra.

A Prágai Quadriennálé harmadik, központilag szervezett programja a Fragmentumok II kiállítás, amelyen a különböző országok tervezői egyénenként mutatkoznak be. Ebben a szekcióban a főszervezők idén kifejezetten díszletmakettek bemutatását kérték. A magyar tervezőket Erkel László Kentaur képviseli a Madách Színház által bemutatott, A nyomorultak című előadáshoz készített makettjével.

prágai
A nyomorultak díszletterve (Fotó: OSZMI)

 

Borítókép: a Merre tartunk? című installáció 3D látványtervei (Fotó: a MATE, az MKE és a MOME látványtervező szakos hallgatói – OSZMI)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.