Akik nem túl régen voltak fiatalok, azok számára még ismerős a „Bezzeg az én időmben” kezdetű örökzöld frázis, amely után következik a hegyibeszéd, miszerint a mai ifjúság ilyen meg olyan mihaszna. Ezt talán évezredek óta minden generáció megkapja, miközben valójában egyik nemzedék sem különb a másiknál. A kétségtelenül érzékelhető sajátosságaik pedig az őket körülvevő világ korábbival eltérő voltával függenek össze. Nehéz vitatkozni azzal, hogy a „digitális bennszülött” korosztály tagjai kevesebb könyvet olvasnak, mint azt az előttük járó nemzedékek tették, aminek megannyi negatív következménye van a szövegértő képességben mutatkozó problémáktól kezdve a szókincsbeli hiányosságokon át egészen a lelassulás, elmélyülés képességéig. Nincs számukra rémisztőbb dolog egy papírra nyomtatott betűtengernél, bármit is tartalmaz a szöveg, miközben gyakorlatilag isszák a tudástartalmakat (és a sok hülyeséget) az online térből.
A pedagógustársadalom előtt álló legnagyobb szakmai kihívás ma (is) a diákság figyelmének felkeltése, a tudás átadása úgy, hogy azt a tanuló örömmel, élvezettel, szinte észrevétlenül fogadhassa be. Ez fokozottan igaz a történelemre, amely oktatásának egyik fontos célja a nemzeti öntudat és erkölcsi tartás kifejlesztése és kiteljesítése a diák fejében, lelkében.
A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) ebben ad egyrészt módszertani segítséget, másrészt a most elindított Sorsfordítók című animációs kisfilmsorozattal hatékony eszközt a felső tagozatos és középiskolai történelemtanárok kezébe.
A három-négy perces, kollázstechnikát alkalmazó animációs kisfilmek olyan ismert vagy kevésbé közismert magyar hősökről szólnak, akik embertársaik és hazájuk védelme érdekében bárkivel és bármivel képesek voltak szembeszállni.
A filmek narrátora közérthető módon mesél a film főhősének életéről, küzdelmeiről, dilemmáiról, miközben az elhangzott, sokszor absztrakt fogalmakat, gondolatokat, érzelmeket egy-egy szimbolikus motívumba sűrítve jeleníti meg. E pergő képek az elmondottakkal könnyen összekapcsolódnak, így automatikusan rögzülnek is.
– A múltban rengeteg olyan hős élt köztünk, akinek az életében volt egy olyan fordulópont, amikor megtehette volna, hogy a könnyebb utat választja, ő azonban nem ezt tette, helyette a krisztusi példát követte: embertársaiért életét, biztonságát, egzisztenciáját áldozta. „Valójában ők viszik előre a világot” – ajánlotta a diákok figyelmébe az induló filmsorozatot Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója. Szavaihoz Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke azzal csatlakozott, hogy szerinte mintha egyfajta mítoszrombolás zajlana a világban, pedig az a tapasztalata, hogy a diákok nagyon nyitottak a mély és példaszerű történetekre, értékekre, sőt keresik is ezeket – igaz, a hitelesség mindennél fontosabb számukra.
A Sorsfordítók YouTube-csatornáján megtekinthető első öt epizód szereplője az orvosi higiénia úttörője, Semmelweis Ignác; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábori kórházainak főápolója, Kossuth Zsuzsanna; a vészkorszak idején üldözött embereket mentő Salkaházi Sára; a hosszú időn keresztül igaztalanul árulónak tartott 1848–49-es honvédtábornok, Görgei Artúr és Olofsson Placid atya, aki tíz évig raboskodott a Gulagon, és küldetésének tartotta, hogy rabtársaiban végig tartsa a lelket.
A Nemzeti Örökség Intézete 2021 nyarán indította el a Nemzeti emlékezetpedagógiai programot, amelynek egyik célja, hogy segítse a fiatalokat, különösen a 12–18 éves korosztályt a nemzeti múlt megismerésében, a hazához való kötődés erősítésében.
Emellett olyan hasznos eszközökkel igyekeznek támogatni a pedagógusokat, amelyek gazdagíthatják, valóban élményalapúvá tehetik az oktatást – ezek közé tartozik a Salt Communications munkatársaival közösen készített kisfilmsorozat is, melynek már készülő következő epizódjaiból az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, Apor Vilmos vértanú püspök, Tóth Potya István válogatott magyar labdarúgó és edző életét ismerhetik meg az értékekre, nagy tettekre nyitott diákok.
