Királyok évada a Nemzeti Színházban

A budapesti Nemzeti Színház új évadának bemutatói izgalmas témákat vetnek fel a világunkról, a létezésünkről és a magyarság helyzetéről egyaránt. A Bánk bán újragondolásától a cigányballadán át egészen a műfajteremtő folkoperáig kínál előadást a teátrum. A ma délelőtti sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az alkotók és a színművészek ismertették a Királyok évada bemutatóit.

Fotó: Eori_Szabo_Zsolt

A X. Mitemmel folytatódik ősszel a színházi olimpia

– Június 24-ig teljes kapacitással tombol a színházi olimpia – emelte ki az évadhirdető eseményen legelején Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a seregszemle nyáron is folytatódik, méghozzá a szabadtéri játszóhelyeken. Ám szeptembertől visszaveszi a stafétát a budapesti kőszínház, számolva azzal is, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradt a 2014-ben útjára induló Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM), melyet most ősszel bepótolnak. Így X. MITEM-nek köszönhetően egészen október közepéig tart a 10. színházi olimpia. De a nemzetközi fesztiválok szervezése mellett az új évad tervezése és saját produkciók létrehozása sem maradhat el. A Nemzeti Színház rendkívül sokszínű repertoárral működik és ezt tükrözi a 2023/2024-es évadterv is. A Királyok évadában kilenc bemutatóval jelentkezik a színház. A darabokról Vidnyánszky Attila elmondta, hogy egytől egyig az élet és halál, az egyén és a nemzet témák köré szerveződnek.

Újgenerációs Bánk bán, Molnár-darabok és világhírű sztárrendezők 

Új generációs Bánk bánnal indul majd a következő kőszínházi szezon, melynek bemutatóját erről az évadról – a színházi olimpia hatalmas programkínálata miatt – tettek át szeptember 10-re – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. – A Nemzeti Színház színpadán a Bánk bán, a Csongor és Tünde és Az ember tragédiája mindig ott kell hogy legyen. Kevés olyan nemzeti színházi évad volt az elmúlt száz évben, ahol ez megtörtént. Nálunk pedig évekig futott mindhárom egyszerre, de most eljutottunk oda, hogy újra kell gondolni ezeket a darabokat – tette hozzá az igazgató.  
Molnár Ferenc Egy, kettő, három és Az ibolya című alkotásait Rátóti Zoltán színész-rendező, a teátrum stratégiai igazgatója viszi színpadra, mely egyben a Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös előadása. 

A Molnár-darabokon Rátóti Zoltán a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves hallgatóival dolgozott és ehhez csatlakozott néhány oktató és a társulati tagok is.

 – Mély víz másodév végén ilyen nagyszerű szerepet játszani, de közben nagy lehetőség is számukra – mondta Rátóti Zoltán, aki hozzátette, hogy a nyári előadásokat követően ősztől a kőszínházi színpadon is láthatjuk a produkciót. Több külföldi rendező is visszatér a Nemzetibe: Avtandil Varszimasvili A revizort, Valerij Fokin a Lear királyt, Theodórosz Terzopulosz pedig a Kurázsi mamát viszi színre.

 

Egy más színházi nyelv: Aranyhajú hármasok folkopera

A Királyok évadának egyik koronája Toót-Holló Tamás Aranyhajú hármasok című folkoperájának decemberi ősbemutatója lesz. Vidnyánszky Attila, aki egyben a darab rendezője, kiemelte, hogy a dráma olvasása során olyan ősi dimenziók nyíltak meg előtte és olyan összefüggésekre derült fény, mely egy merőben más színházi nyelv. 

Olyan színházi nyelv és megszólalási mód, amit eddig kerestünk, ami a mi egyedi hangunk lehet ebben a globalizált színházi világban, s az itt megszólaltatható és kiteljesíttethető 

– magyarázta az igazgató. Ezt követően elhangzott az Aranyhajú hármasok első felvonásának 11. dala, a Nem úgy van most, mint volt régen című népdal feldolgozása, melynek zenéjét Bársony Bálint és Elek Norbert szerezte. 

A titkok tárházába nyitunk be, ha a magyar ősiség búvárai vagyunk, s ennek az útnak a során azt is megérthetjük, hogy a népdalainkban a régi szerető emlegetése nem egy párkapcsolati dimenzió megjelenése, hanem mindig a magyar ősvallási örökség jelképes megidézése, ami nem más, mint az ősök rejtve rejtező öröksége

– hangsúlyozta Toót-Holló Tamás. 

Toót-Holló Tamás szerint a titkok tárházába nyitunk be, ha a magyar ősiséget kutatjuk (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

A nagyszabású produkcióban részt vesz a Zsuráfszky Zoltán vezette Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Fabók Mancsi Bábszínháza is – jelentette be Vidnyánszky Attila. 

Az István király és az Esthajnal és irredenta kabaré is erősíti a Királyok évadát

Mint elhangzott, Toót-Holló Tamás ajánlotta Vidnyánszky Attila figyelmébe Sík Sándor István király című színművét is, amit Berettyán Sándor rendezésében láthat a nagyérdemű. A magyar sorsról, a pogány és keresztény örökség, azaz két különböző világ ütközéséről szól majd ez az előadás is – amiről szólva Berettyán Nándor, a darab rendezője azt állította: ez a mű a magyar idők kezdetének minden izgalmával szolgálhat majd.
Az évad végén szintén egy egyedülálló bemutatót tervez a Nemzeti Színház: Szarka Tamás Esthajnal című megrendítő cigányballadája kerül színre, mely Gorkij Makar Csudra című elbeszélése alapján készült, a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel és a Karaván Színházzal együttműködésben.

Szarka Tamás cigányballadája szintén ősbemutató lesz (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

– Sírva mulatunk vagy mulatva sírunk – vezette fel a vezérigazgató a rendhagyó koncertszínházi előadást, az Irredenta kabaré bemutatását. Az előadás az 1920-as és 1930-as években született, az országvesztést sirató dalokon, irodalmi szövegeken és visszaemlékezéseken keresztül idézi meg egy letűnt korszak világát. 

 Tele lesz hittel, reménységgel és öniróniával is 

– tette hozzá Vidnyánszky Attila, aki ezt a rendezését a meglehetősen egyedi „zenés-táncos nemzeti öncsonkítás” kategóriájába sorolta. 

Az évadismertetőt követően bejelentették azt is, hogy a Nemzeti Színház társulata három fiatal tehetséggel, Madácsi Istvánnal, Martos Hangával és Szilágyi Ágotával bővül.

Borítókép: A Nemzeti Színház évadhirdető sajtótájékoztatója (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)