Királyok évada a Nemzeti Színházban

A budapesti Nemzeti Színház új évadának bemutatói izgalmas témákat vetnek fel a világunkról, a létezésünkről és a magyarság helyzetéről egyaránt. A Bánk bán újragondolásától a cigányballadán át egészen a műfajteremtő folkoperáig kínál előadást a teátrum. A ma délelőtti sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az alkotók és a színművészek ismertették a Királyok évada bemutatóit.

Fotó: Eori_Szabo_Zsolt

 

Egy más színházi nyelv: Aranyhajú hármasok folkopera

A Királyok évadának egyik koronája Toót-Holló Tamás Aranyhajú hármasok című folkoperájának decemberi ősbemutatója lesz. Vidnyánszky Attila, aki egyben a darab rendezője, kiemelte, hogy a dráma olvasása során olyan ősi dimenziók nyíltak meg előtte és olyan összefüggésekre derült fény, mely egy merőben más színházi nyelv. 

Olyan színházi nyelv és megszólalási mód, amit eddig kerestünk, ami a mi egyedi hangunk lehet ebben a globalizált színházi világban, s az itt megszólaltatható és kiteljesíttethető 

– magyarázta az igazgató. Ezt követően elhangzott az Aranyhajú hármasok első felvonásának 11. dala, a Nem úgy van most, mint volt régen című népdal feldolgozása, melynek zenéjét Bársony Bálint és Elek Norbert szerezte. 

A titkok tárházába nyitunk be, ha a magyar ősiség búvárai vagyunk, s ennek az útnak a során azt is megérthetjük, hogy a népdalainkban a régi szerető emlegetése nem egy párkapcsolati dimenzió megjelenése, hanem mindig a magyar ősvallási örökség jelképes megidézése, ami nem más, mint az ősök rejtve rejtező öröksége

– hangsúlyozta Toót-Holló Tamás. 

Toót-Holló Tamás szerint a titkok tárházába nyitunk be, ha a magyar ősiséget kutatjuk (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

A nagyszabású produkcióban részt vesz a Zsuráfszky Zoltán vezette Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Fabók Mancsi Bábszínháza is – jelentette be Vidnyánszky Attila. 

Az István király és az Esthajnal és irredenta kabaré is erősíti a Királyok évadát

Mint elhangzott, Toót-Holló Tamás ajánlotta Vidnyánszky Attila figyelmébe Sík Sándor István király című színművét is, amit Berettyán Sándor rendezésében láthat a nagyérdemű. A magyar sorsról, a pogány és keresztény örökség, azaz két különböző világ ütközéséről szól majd ez az előadás is – amiről szólva Berettyán Nándor, a darab rendezője azt állította: ez a mű a magyar idők kezdetének minden izgalmával szolgálhat majd.
Az évad végén szintén egy egyedülálló bemutatót tervez a Nemzeti Színház: Szarka Tamás Esthajnal című megrendítő cigányballadája kerül színre, mely Gorkij Makar Csudra című elbeszélése alapján készült, a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel és a Karaván Színházzal együttműködésben.

Szarka Tamás cigányballadája szintén ősbemutató lesz (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

– Sírva mulatunk vagy mulatva sírunk – vezette fel a vezérigazgató a rendhagyó koncertszínházi előadást, az Irredenta kabaré bemutatását. Az előadás az 1920-as és 1930-as években született, az országvesztést sirató dalokon, irodalmi szövegeken és visszaemlékezéseken keresztül idézi meg egy letűnt korszak világát. 

 Tele lesz hittel, reménységgel és öniróniával is 

– tette hozzá Vidnyánszky Attila, aki ezt a rendezését a meglehetősen egyedi „zenés-táncos nemzeti öncsonkítás” kategóriájába sorolta. 

Az évadismertetőt követően bejelentették azt is, hogy a Nemzeti Színház társulata három fiatal tehetséggel, Madácsi Istvánnal, Martos Hangával és Szilágyi Ágotával bővül.

Borítókép: A Nemzeti Színház évadhirdető sajtótájékoztatója (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)