A Magyar Állami Operaház 2020-ban tette azt a vállalását, hogy a zene világnapja alkalmából minden évben október 1-jén előadja Gustav Mahler grandiózus VIII. Ezrek szimfóniáját. Tavaly óta a Magyar Állami Operaház ad helyszínt a kivételes zeneműnek, amelynek vezényletére a dalszínház minden évben más-más elismert karmestert kér fel.
A Magyar Állami Operaház csaknem százfős zenekarát, mintegy 150 fős énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor), ötvenfős gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) és nyolc szólistáját
az idei évben Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója dirigálja. Az est szólistái Celeng Mária, Brassói-Jőrös Andrea, Sáfár Orsolya, Szántó Andrea, Farkasréti Mária, Horváth István, Haja Zsolt és Palerdi András.
Az intézmény az idei évben kivételesen már második alkalommal adja elő az 1910-ben Münchenben több mint ezer közreműködővel bemutatott darabot. Július 8-án a veszprémi Gyárkertben háromezer néző előtt szólalt meg a szimfónia a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programsorozat kiemelt komolyzenei eseményeként. Gustav Mahler VIII. szimfóniája hatalmas léptékei ellenére alapjaiban kamarazenei ihletettségű kéttételes mű, amelynek előadói apparátusát a szerző azért duzzasztotta óriásira, hogy muzsikájában a teljes univerzumot megidézhesse.
Az őszinte derűt árasztó alkotás első tétele a teremtő lelket dicsőítő, Veni, Creator Spiritus kezdetű, jellemzően pünkösdkor énekelt középkori latin himnusz, míg a második tétel Goethe Faustjának zárójelenete. A két magasztos hangulatú tétel az égi boldogság beteljesülését, a szeretet megváltó erejét dicsőíti.
A szimfóniát különböző énekes művekkel – dalciklussal, motettával, kantátával, oratóriummal – ötvöző darabot optimista kicsengése és fennköltsége okán nem véletlenül szokás egy hasonlóan grandiózus műhöz, Beethoven IX. szimfóniájához hasonlítani.
Borítókép: (Forrás: Operaház Facebook/Nagy Attila)
