A hippikorszak csúcsán a két brit fiatal, Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró közös művéből világraszóló filmmusical született a Megváltó keresztre feszítése előtti utolsó napokról. Az 1973-as Jézus Krisztus szupersztár kacskaringós úton jutott el a mozivászonig, de a hatása elementáris erővel bírt. A rockzene használatával nem csupán új irányt adott a filmmusical műfajának, hanem a széles tömegek érdeklődését is felkeltette a bibliai, vallásos témák iránt. Az 50 éve bemutatott, Oscar-díjra is jelölt alkotás háttértörténete, kulisszatitkai legalább olyan izgalmasak, mint a kész filmremekmű, ami a Budapesti Klasszikus Filmmaraton egyik fénypontja lesz a Szent István téri szabadtéri vetítésen.

1. A film alapjául szolgáló rockopera ötlete 1970-ben, a húszas éveikben járó alkotópáros, Andrew Lloyd Webber zeneszerző és Tim Rice szövegíró fejéből pattant ki. Már túl voltak a József és a színes, szélesvásznú álomkabát bemutatóján, de még nem számítottak olyan nagy névnek, hogy bárki is invesztált volna az újabb tervükbe. Látták, hogy a Jézus Krisztus utolsó napjaira és az őt eláruló Júdás figurájára kihegyezett történetük színdarab verziójára nem fognak pénzt szerezni, így első lépésként a benne elhangzó dalokat adatták ki hanglemezen.
2. Woodstock után jókor voltak jó helyen ezzel a kísérletükkel. Webber rockot, soult, funkyt, gospelt, klasszikus zenét ötvöző hangzásvilága, illetve Tim Rice provokatív szövegei érdekes elegyet alkottak. A friss, egyedi koncepció a kor híres zenészeit is a mű mellé állította. A dalokat többek közt a Deep Purple, illetve a Manfred Mann énekesei adták elő a lemezen.
3. Az album 1970. októberében jelent meg. Amerikában hatalmas szenzációt keltett. Két és fél millió példányt adtak el belőle, ami egyértelművé tette, hogy érdemes az eredeti terveknek megfelelően színpadra állítani a zenés történetet.
4. Bár Webber cseppet sem volt elragadtatva az elsőként megszületett 1971-es Broadway-változattól, annak kilenc Tony-díj jelölése, a slágerré váló dalok és a közönség szűntelen rajongása neki is azt sugallta, hogy színműként is megállja a helyét az alkotásuk. Hamarosan Londonban, a West Enden és más országokban folytatta hódító útját a formabontó rockopera. A svéd változatban például az ABBA énekesnője, Agnetha Fältskog alakította Mária Magdolnát.