A rossz idő ellenére szép számmal gyülekeztek az érdeklődők a teátrum bejáratánál. Kisebb csoportok, családok főként tizenéves gyerekekkel, és az idősebbek is kíváncsiak voltak arra, hogyan működik a színházi gépezet. Madách Imre szobrának koszorúzását követően ugyanis az volt a nyílt nap célja, hogy mindenki el tudja dönteni, mennyire nehéz színésznek lenni. A színes programok mellett a legnagyobb erénye az évente megrendezett programnak a közvetlenség: a folyosókon szinte mindegyik színészbe bele lehet futni csak úgy „civilben”, mindegyikükkel szóba lehet elegyedni.
A félóránként induló kulisszajárás a színház műszaki bejárójánál kezdődött. A kilenc focipálya nagyságú területen fekvő épület olyan zugait járhattuk be, ahová máskor nincs lehetőség betekinteni: a kelléktártól a balett-termen át az öltözőkbe, sőt, még a vezérigazgatói irodába is elkísértek minket. A kellékesek munkája rendkívül összetett: minden drámáról és tárgyról tájékozódniuk kell, hiszen csak az adott korszakot megidéző rekvizitet vihetnek a díszletbe. Az ügyelő második neve „az Úr hangja”, ugyanis ő felügyel mindenért, ami a színpadon és a takarásokban történik. Ő szól a színésznek, amikor jelenése van, és ő koordinálja a díszletcserét, a gyors öltözéseket is – nélküle összeomlana az előadás.
Barta Ágnes színművész egy személyes történetet is megosztott a látogatókkal: az egyik leggyorsabb ruhacseréje A mester és Margaritában van, ahol úgy kell jelmezt váltania, hogy közben egy emeletet köntösben rohan, hogy a kellő pillanatban a színpad alatti süllyesztőből már az új szettben tűnhessen fel ismét. Erre mindössze két perce van.
Az emeleti előcsarnokban Az ember tragédiájához kapcsolódó kiállítást lehet megtekinteni. A magyar dráma napja a Tragédia ősbemutatójának emlékére esik szeptember 21-ére, így a mű megírásának 140. évfordulóján többszörösen is időszerű, hogy egy olyan tárlattal ünnepeljen a színház a Madách 200 után, ami ezt méltón mutatja be. A 2018-as előadás fantasztikus jelmezei mellett igazi relikviákat találunk: az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából látható eredeti rendezői példányt, korabeli színlapot, és több idegennyelvű fordítást is, amelyek egy részét az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet adta közre.
