Madách Imre az emléknapot ihlető drámai költeménye megjelenése óta fogva tartja a közönséget, mivel az egyetemes lét olyan sorskérdéseit feszegeti, amelyek máig aktuálisak. A magyar drámairodalomban máig megkerülhetetlen alapmű, amelynek hatásait, lenyomatait ott találhatjuk számos hazai drámaíró munkásságában is. Népszerűségét mi sem bizonyít jobban, hogy máig ez a legtöbbször színpadra álmodott hazai mű.
Madách Imre drámai költeményét elsőnek 1883-ban a pesti Nemzeti Színházban állította színpadra maga a korszakalkotó igazgató, Paulay Ede. Száz évvel az ősmutatót követően a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte, hogy szeptember 21-e lehessen a magyar dráma napja. Az emléknap megünneplésének célja kettős: egyrészről tájékoztató jellegű, amelynek részeként a nagyközönség elé tárhatják a hazai drámairodalom értékeit, valamint hogy a szakmában alkotó írók munkáját méltassa és ösztönözze.
Ezen a napon országszerte a számos színházban, kulturális intézményében ünneplik a magyar dráma napját.
Bemutatnak ritkán látott darabokat, sőt gyakorta exkluzív beszélgetéseket és kiállításokat is rendeznek.
A magyar dráma napja a szakma ünnepe
Már csaknem három évtizedes hagyomány az is, hogy ezen a napon adják át a Szép Ernő-jutalmat is.
A színházi szakma kiemelkedő címét 1984-től osztják ki a drámaírók között. Az első években olyan neves írók kapták meg a kitüntetést, mint Weöres Sándor (A kétfejű fenevad, 1984), Hernádi Gyula (Hagyaték 1987), Sütő András (Álomkommandó, 1987) vagy éppen Ottlik Géza (A Valencia-rejtély, 1988). 1992-től már nem csak egy személy kaphatja meg az elismerést.
Több kategóriában is győztest hirdetnek. Az évad legjobb magyar drámája mellett a legjobbnak ítélt pályakezdő drámaíró, valamint a drámaírói életmű elismeréseként is odaítélhetik a Szép Ernő-jutalmat.
A díjazottak kiválasztása többek között a Magyar Írószövetség, a Magyar Írók Egyesülete, a Szépírók Társasága, a Magyar Színházi Társaság, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe szakmai döntésén múlik.
A magyar dráma napján számos kevéssé ismert színházi élményt ismerhet meg a színházszerető közönség. Idén az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jóvoltából és a Csokonai Nemzeti Színház közreműködésével egész napos programokkal, színháztörténeti csemegékkel várja a látogatókat, ahol megismerkedhetnek a színházi élet kiváló művészeivel és szakembereivel. Sőt különleges tárlatvezetéssel várják a látogatókat a Bajor Gizi Színészmúzeum a Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823–1849 című kiállításban.
Ádám: Uram! rettentő látások gyötörtek, / És nem tudom, mi bennök a való. / Óh mondd, óh mondd, minő sors vár reám?
Az elmúlt másfél évszázad bebizonyította, hogy Madách Imre Tragédiája kiállta az idő próbáját, és ugyanúgy aktuális a mai kor emberének, mint megjelenésekor a 19. században. Színházi ősbemutatójának napja méltán lett a magyar dráma napjának origója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!