A gondolat, az eszme meghaladja a földi lét minőségét

Október 6-án szabadságharcos hőseink előtt tisztelgünk, akik 1848-ban életüket adták a magyar szabadságért. A világosi fegyverletétel után az 1848-as forradalom és szabadságharc vitézlő tábornokait kivégezték. Az aradi vértanúk emléknapja alkalmából Kásler Miklós az Első kézből című videóinterjú-sorozat október 6-i adásában fejezeti ki az érzéseit az 1848-as forradalomról és szabadságharcról.

2023. 10. 06. 21:15
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A szabadságharc minden magyar szereplője az ezeréves történeti magyar alkotmány szerint törvényesen járt el. Az, hogy az osztrák törvényeket alkalmazták velük szemben, hozzátéve, hogy Ausztriának akkor nem volt alkotmánya, Batthyány, az aradi tizenhármak, majd az utánuk következő többi áldozat kivégzése a magyar törvények alapján törvénytelen volt – fejtette ki Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke az Első kézből című videóinterjú-sorozat október 6-i adásában.

Kásler Miklós az 1848-as szabadságharcról és forradalomról beszélt (Fotó: Kurucz Árpád)

A tizenhat magyar főtiszt közül tizenhármat kötél általi halálra ítéltek az osztrákok, amely szokatlan büntetési forma volt, hiszen a súlyos köztörvényes bűnözőket sújtották általában ezzel a büntetéssel.

Azt akarták kifejezni, hogy a magyar forradalom dicső vezérei, tábornokai bűnözők voltak, de ezt nem tudták elfogadtatni senkivel. Inkább a hiúság játszott ebben szerepet, mert egy korabeli világhatalmat az újonnan megszervezett Magyar Honvédség megalázott, megvert, legyőzött, és egy másik világhatalomhoz kellett segítségért fordulni, eléggé megalázó körülmények között

– mondta a főigazgató.

Hozzátette, óriási felháborodást keltett a megtorlások híre, Európa-szerte elítélték, mert nem volt kultúrkörnyezethez méltó.

Kásler Miklós kitért Batthyány Lajos gróf, az első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökének szerepére is.

Mint elmondta, „ő volt az a politikus, aki a Kossuth-féle radikális társadalmi átalakítást és a Széchenyi által kidolgozott folyamatos spontán gazdasági fejlődést össze tudta hangolni. Ha nincs Batthyány Lajos, akkor 1848. március 13. után nagyon nehéz lett volna a kormányt összeállítani. Tekintélyét mindenki elfogadta, Kossuth és Széchenyi is. Batthyány esetében hangsúlyoznám azt is, hogy az utolsó betűig betartotta a történeti magyar alkotmányt, amelyben Deák tanácsai segítették. Csakis alkotmányos és törvényes úton képzelte el a fejlődést.”

A főigazgató kiemelte, hogy 1848-as szabadságharcosainkat a magyar szabadság és a szuverenitás megvalósításának gondolata és óhaja vezérelte – ahogyan a magyar történelem során minden szabadságharcunk, minden küzdelmünk alapja ez volt. És hogy mi lehetne október 6. örök érvényű üzenete a magyarság számára? 

Az, hogy a gondolat, az eszme meghaladja a földi lét minőségét, és ezek az emberek mélyen hittek az igazukban. Amikor lerakták az oroszok előtt a fegyvereket és orosz hadifogságba kerültek, két héten keresztül az oroszok Gyulán gyakorlatilag nem őrizték őket. Bárki elmenekülhetett volna, de nem tették, mert hittek az igazukban és hittek a jogban.

Borítókép: Az aradi vértanúk (Forrás: Magyarságkutató Intézet) 

 
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.