A szerkesztők mottóját az a felismerés adja, hogy a modern észrevétlenül elavult. Minden művészet idejében, a nagy eklektikában élünk. Virágozzék minden virág, ha virág. Érdemes visszatérni azoknak az értékeknek a kereséséhez, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években a szakemberek már félig megragadtak avantgárdként és nomád nemzedékként is.
2018 őszén néhányan – Farkas Ádám, Kodolányi Gyula, Kulin Ferenc, Orosz István, Zelnik József, később Mezey Katalin és Gazsó L. Ferenc is csatlakozott – többször találkoztunk a Selyemgombolyítóban, hogy a kultúra, a kultúránk, a művészet, a művészetünk lehetőségeiről és lehetetlenségeiről beszélgessünk. Vita közben formálódott a cél: egy lap, s később egy hozzá szervesen kapcsolódó galéria létrehozása Országút címmel.Vita közben formálódott a cél: egy lap, s később egy hozzá szervesen kapcsolódó galéria létrehozása Országút címmel. A nevét Farkas Ádám ihlette. Bár tudtuk, hogy sok lap és sok galéria van, és kevés figyelem, azért sarkalt minket a tudat, hogy régi koránjöttségeinket valahogy szervesen elhelyezzük az időben, s találjunk egy nyulak járta ösvényt, amely akár országúttá is fejlődhet. Eddigi munkánk képzőművészeti részének első összefoglalója ez a kötet, amelyet Bánki Ákos, a lap szerkesztője és a Galéria kurátora érzékenyen állított össze. Kreatívan formálva és bemutatva elképzeléseinket arról a minimálprogramról, amelyet úgy is nevezhetnénk, hogy a nyúl először is életben akar maradni az országúton, és addig fut garabonciásként, amíg ő maga lesz az út.
Felismerésünk egyszerű volt: a modern (ma már nem kérdezzük, mi is az) észrevétlenül elavult.
– olvasta fel a kötet előszavában leírt visszaemlékezését a kezdetekre Zelnik József, az Országút magazin szerkesztőbizottságának tagja.
Az antológia megjelenésének általános érvényű aktualitása van, ugyanis a képzőművészet az Országút magazin egyik meghatározó pillére. Ezt a törekvést többek között az Országút Galéria és a nagysikerű Rajzoltunk egy költeményt című illusztrációs sorozat is jól mutatja, amelyről lapunk is beszámolt.
A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával idén megjelent Országút képzőművészeti antológia három év termését dolgozza fel, olyan írásokat tartalmaz, amelyek a kortárs képzőművészet legnagyobbjait mutatják be értő és érthető módon.
A kötet díszbemutatóját november 20-án, az MMA Makovecz Imre utcai Akadémiai Szalonjában tartották.
A kötetben szereplő művészek:
Aknay János, Baksai József, Barabás Márton, Baráth Áron, Baráth Ferenc és Korolovszky Anna, Czene Márta, Csomortáni Gál László, Deim Pál, Dobos Tamás, Dorogi János, Drozdik Orsolya, Ducki Krzysztof és Varga Anna Gizella, Duliskovich Bazil, Elekes Károly, Ezer Ákos, Farkas Anna, Farkas Ádám, Gálhidy Péter, Gyulai Líviusz, Hager Ritta, Horkay István, Hortobágyi Endre, Jakatics-Szabó Veronika, Kárándi Mónika, Kárpáti Tamás, Kondor Attila, Konok Tamás, Korniss Péter, Kő Pál, Ladik Katalin, Lajta Gábor, Lakner László, Lovas Ilona, Major Kamill, Makky György, Mátrai Erik, Minyó Szert Károly, Molnár Sándor, Orosz István, Pinczehelyi Sándor, Polgár Botond, Reigl Judit, Nicolas Schöffer, Stefanovits Péter, Szabados Árpád, Szász Sándor, Szittner Andrea, Szlávik Barbara, Szöllősi Géza, Szőke Gáspár, Szurcsik József, Takáts Márton, Tóth Angelika, Verebics Ágnes.
A kötetben szereplő szerzők:
Balázs Kata, Boros Lili, Dvorszky Hedvig, Fazakas Réka, Fülöp Tímea, Gaál József, Galácz Judit, Gyöngyösi Eszter, Horváth Márk, Horváth Márk – Lovász Ádám, Jankó Judit, Karmó Zoltán, Katona Anikó, Kocsis Katica, Kondor Attila, Kosinsky Richárd, Kurdy Fehér János, Lisányi Endre, Losonczy István, Magyari Tekla, Máder Indira, Mecsi Beatrix, Mészáros Flóra, Orosz István, Provaznik Ariel, Pusztai Virág, Rév Júlia, Rónai Balázs Zoltán, Schneller János, Sinkó István, Sipos Tünde, Szekáry Zsuzsanna, Szikora József, Tayler Patrick, Tóth Károly, Ványa Zsófia, Wehner Tibor, Zelnik József.
Az antológia megvásárolható, ezen a linken pedig megrendelhető.
