Az ötvenes évek elején St. Louisba költöztek, Tina itt kezdett énekelni a helyi klubokban. Tizennyolc évesen csatlakozott vokalistaként Ike Turner Kings of Rhythm elnevezésű együtteséhez, ahol hamarosan szólóénekessé lépett elő, és a gitáros Ike felesége lett, 1960-ban A Fool In Love című daluk felkerült a listákra, ettől kezdve Ike és Tina Turner Review néven járták Amerikát, majd a világot.
Házasságuk szakmailag volt sikeresebb, számtalan daluk lett sláger (River Deep, Mountain High, Proud Mary), 1969-ben a Rolling Stones turnéján ők voltak az előzenekar.
Személyes kapcsolatuk azonban megromlott, a férfi drogfüggő lett, kizsákmányolta a nőt, csalta és ütötte-verte a feleségét, aki sokszor csak napszemüvegben, fájdalomcsillapítókkal teletömve tudott színpadra állni.
Amíg el nem hagyta a férjét, és fel nem fedte, hogy mi rejtőzik a színfalak mögött, évekig folyamatosan turnéztak, részben azért, mert Ike elég sűrűn kifutott a pénzéből, és nem volt hajlandó kihagyni egy koncertet sem. A férje miatt kénytelen volt színpadra lépni hörghuruttal, tüdőgyulladással, sőt összeesett jobb tüdővel. Máskor a szerencsétlenség oka maga Ike volt.
Ahogy az „Én, Tina” című emlékiratában írta az énekesnő, Ike nem sokkal találkozásuk után, az 1950-es évek közepén kezdte verni, és egyre több gonoszságot követett el ellene.
Ha úgy érezte, valami provokálja, forró kávét öntött a nő arcába, fojtogatta, vagy éppen addig verte, amíg a szeme bedagadt, majd meg is erőszakolta. Egy előadás előtt eltörte az állkapcsát, és véres arccal ment a színpadra.