A mohácsi busójárás szokása a római katolikus sokácok maszkos alakoskodásaiból származik. Ám a múlt században olyannyira népszerűvé lett, hogy nemcsak a magyar kultúra részévé vált, de 2012-ben hungarikummá is választották a Baranya vármegyei téltemetőt.
Busójárás eredete
Közismert – ám nem történelmi tényeken alapuló monda szerint – a Magyar Királyság területén az egyre északabbra törő oszmán seregek elől a sokácok a dunai mocsárvilágba menekültek. A monda szerint a sokácok vérrel kikent faálarcot és birkabőrt öltöttek magukra, majd botokkal, késekkel felfegyverezve az éjszaka közepén kihajóztak a mocsárból és kereplőkkel, sípokkal megriasztották az oszmán helyőrséget, akik ördögseregnek vélték az maskarás sokácokat.
Habár a történelmi monda széles körben ismert, ám azt semmilyen ismert történeti forrás nem támasztja alá.
A busójárás szokása a sokácok XVIII. századi betelepítésével lehet összefüggésben, mivel nemcsak a sokácoknál, hanem minden délszláv népnél megtalálhatók a télűző, tavaszváró alakoskodások. Így jelenhetett meg Mohács környékén a busójárás. Maskarás, állatalakos farsangi alakoskodás azonban széles körben ismert volt Magyarország más tájain is.
Busók, a télűzők
A busójárás nem választható el a farsangi ünnepkörtől. A farsang minden évben január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét. Az önfeledt mulatozás egészen húshagyókedd éjjeléig tart, ugyanis hamvazószerdától kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt. Azonban mindenhol a farsang farka tartogatta a legnagyobb mulatságokat, így az alakoskodó felvonulások legjavát is.
A busójárás legnagyobb attrakciói farsangvasárnap történnek meg.
A busójárás hátterében az Európában általánosan ismert alakoskodó népszokások állnak. Az egykori, kereszténység előtti hiedelem szerint a gonoszt, a sötétséget és a telet el kell űzni, hogy az ébredező tavasz erőt kapjon. A busók is ezt a szakrális, időjárás-varázslatot űzik, elkergetik a telet.
Télűzés az etikett szerint
Az alakoskodó felvonulások, dramatikus játékok csúcspontja, hogy a telet megtestesítő bábut, illetve Mohácson a koporsót elégetik.
Mivel a busójárás 2009-ben felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára így az meghatározott forgatókönyv szerint történik.
Farsangvasárnap az úgynevezett Sokác révnél a busók csónakokon átkelnek a Dunán és a mohácsi Kóló térre vonulnak. Nemcsak kolompokkal, kereplőkkel, kürtökkel, hanem kisebb ágyúval is zajt csapnak. A busójárásra összegyűlteket a busók nemcsak megijesztik, összekenik korommal, hanem a szerencsésebbek farsangi fánkot is kaphatnak, míg nagyobbak kortyinthatnak egyet a busóborból.
Az egész napos forgatag alatt tréfamesterbusókkal, népzenészekkel és énekesekkel találkozhat az ember.
Vasárnap este pedig a busók Mohács főterén hatalmas máglyát raknak, majd a körtánc és éneklés kíséretében elégetik a telet jelképező koporsót.
Ki lehet busó?
Busók elsősorban a mohácsiakból lehetnek, akiknek a felmenőik is valamilyen formában kötődtek, hozzájárultak a korábbi busójárásokhoz. Nemcsak magát a busójárást, hanem a busók megjelenését és viselkedését is a szigorú, közösség által létrehozott busókódex írja elő.
Farsangi fánk
Mohácson is népszerű a kelt tésztából készült, kerekre szaggatott, porcukorral meghintett farsangi fánk, amelyet eleinte pánkónak, pampuskának, illetve később csörögének is hívtak.
A hagyományosan farsangi ételnek tartott finomság azonban nem a parasztságtól származik, hanem a francia és a osztrák udvarból.
Magyarországra Bécsen keresztül érkezett az édes farsangi fánk. A zsírban kisütött édestészta-féleség hamar a magyarok és a sokácok kedvencévé vált. Így a farsangi fánk is olyan szorosan kötődik a farsanghoz, ahogy a szilveszterhez a bécsi virsli. A farsangi fánk kapcsolódott az ünnepkör szerelmi és a termékenység varázslataihoz is, mivel a leányok országszerte fánkokat ajándékoztak az általuk kiszemelt legényeknek.
Borítókép: Jelenet a 2023-as busójárásból (Forrás: Mohácsi busójárás hivatalos YouTube-oldala)
