A magyarországi népszokások nem választhatóak el a keresztény Európa egyházi ünnepeitől és az egykori feudális világ rendjétől. Ezalól a farsang sem kivétel. Eme időszak minden évben január 6-án, vízkeresztkor veszi kezdetét. Az önfeledt mulatozás egészen húshagyókedd éjjeléig tart, ugyanis hamvazószerdától kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt. Azonban a farsang farka tartogatta mindenhol a legnagyobb mulatságokat és dáridókat.
Farsang farka
A farsangnak mint télbúcsúztató, tavaszváró ünnepnek ősi, kereszténység előtti gyökerei is vannak. A tél legyőzését és az egyre hosszabbodó nappalok diadalát az emberi közösségek minden korban megünnepelték. A feudális Európában a keresztény egyház tanítása szerint ezt zárta le a negyvennapos böjt, amely az elcsendesedés időszaka, amely Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadására készíti fel a híveket.
A kutatók úgy vélik, hogy a Kárpát-medencében a farsangi szokások a középkor folyamán terjedhettek el.
A Magyar Királyság területén egyaránt meghonosodtak a német és az olasz farsangi szokások is. Utóbbiak főleg az Anjouk és Hunyadi Mátyás uralkodása idején lehetettek jelentősek, amikor az itáliai kapcsolatok megerősödtek. Ám azok elsősorban a királyi udvarban, városokban tűntek fel.
Az olasz karnevál szó nem is gyökeresedett meg a magyar nyelvben, ellentétben a német „vaschang”-gal.
Kevesen tudják, hogy a farsang elsőként a városi polgárság körében volt népszerű, csak később lett a falvak legkedveltebb alakoskodó ünnepe, ott azonban jóval tovább fennmaradt. Magyarország bizonyos részein a múlt század végéig tradicionálisan megmaradtak ezek a közösségi ünnepek.
Asszonyfarsang
A 15. századból ismert, hogy a dunántúli falvakban asszonyfarsangot tartottak. Ezek a mulatságok férfiak nélkül zajlottak. Az újkori asszonyfarsangokat a fonóban, kocsmában vagy egy kibérelt házban rendezték. Az asszonyfarsang lehetőséget teremtett arra, hogy a nők, ha rövid időre is, de kiszakadhassanak a paraszti élet kötött rendjéből, önfeledten mulassanak, táncolhassanak.
Az asszonyfarsang Magyarországon legtovább Mátraalmáson maradt fent, de az ötvenes években a hagyomány vége szakadt.
Jelenkori farsang
A rendszerváltás óta számos újraélesztett helyi, farsangi szokással találkozhatunk, az országhatáron belül is kívül. Rendkívül népszerűek Erdélyben a télelőző szokások.
Elsősorban Székelyföldön tartanak a korábbi évszázadokhoz hasonló alakoskodásokat.
A térség egyik leghíresebb farsangtemetése Csíkszentdomokoson történik, ahol már nemcsak a helyiek, hanem turisták is bekapcsolódnak az ünneplésbe.
