Farsang farka: kakasütés és gúnárnyak szakítása

A kakasütés és a gúnárnyak szakításának szokásait ma már nem tartják, egykoron azonban a farsang nagy látványosságai közé tartoztak, akárcsak a Kárpát-medence táján általánosan ismert állatalakoskodások. Farsang farka a néphagyományok leggazdagabb időszaka.

2024. 02. 06. 5:20
Élő néprajzi hagyományaink 1.rész - A panyolai farsang
Élő néprajzi hagyományaink 1.rész - A panyolai farsang. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Youtube csatornája Forrás: Youtube
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Téltemetés

A farsang farka a téli ünnepkörnek a legvége, a hagyományos európai télűzéseknek a csúcspontja. A legtöbb farsangi mulatság farsangvasárnaphoz, illetve az azt követő farsanghétfőhöz, de legfőképpen húshagyókeddhez kötődik. A farsang lezárásakor a közösség tagjai összegyűlnek és együttes erővel búcsúztatják a telet. 

A néphagyományban a húshagyókedden a maskarások gyakorta valamilyen tréfás, pajzán jelenetet adnak elő. 

Fontos szerepe van a zenének, énekszónak, illetve a zajkeltésnek, amely elűzi az ártó hatalmakat. A téltemető menetnek – és magának a farsangi mulatságoknak a szervezői, és a fő mozgatói a mindenkori fiatalság volt, kiváltképpen a legényemberek, akik gondoskodtak nem csak a maskarák összeállításáról, hanem a zenekarról, annak fizetségéről, és természetesen a borról, pálinkáról is, amelyet a téltemető menet elfogyasztott.

Farsang farka volt a dramatikus előadások, énekléseknek a fő időszaka. 

A maskarások felkeresték a települések lakóit, hogy előadják játékos, gyakorta obszcén produkciójukat. Számos alkalommal állatalakot öltő maskarások vonultak fel. Kifejezetten kedvelt volt a medve- a ló-, és a kecskealakos jelmezek. A farsanghoz egykoron hozzákötődött az adománygyűjtés szokás is.

Farsang
Középkori farsangi dínomdánom. Idősebb Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca  Forrás: Wikipédia

 

Kakasütés, gúnárnyakszakítás

A farsang időszaka lehetőséget adott a fiatalságnak a közös játékra, az udvarlásra és a legények ügyességi viadalaira is. Ilyen volt a kakasütés, amelynek során a – gyakorta bekötött szemű – legényeknek egy kakast kellett agyonütniük. 

A gúnárnyakszakítás pedig a mészároslegények húshagyókeddi próbája volt, amelynek végeztével mesterré váltak. 

A leölt állatokat együtt fogyasztották el. A húshagyókedd után megkezdődik a böjt, amelyet egyetlen napra felfüggesztenek a célból, hogy a farsangi ételek maradékát elfogyaszthassák. Ez az úgynevezett torkos csütörtök vagy zabálócsütörtök. Addigra viszont az álarcos, jelmezes alakoskodások már véget értek, kezdetét vette a nagyböjt. 

Borítókép: Élő néprajzi hagyományaink 1. rész: A panyolai farsang (Forrás: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke) 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.